Havasaink általában olyan településről kapják a nevüket, amelyhez földrajzi és történelmi szempontból is erősen kötődnek. Így van ez a Gyalui-havasokkal is, melynek névadó községe, az Árpád-kori Gyalu a Várad-Kolozsvár főútvonalon fekszik, ott, ahol a Hideg- és a Meleg-Szamos egyesül.
Elárvult, megroskadt várkastélya más világhoz szokott. Az erdélyi püspökség 14. századi várának a török hódoltság idején fontos szerep jutott. Egy ideig Gyalun tartotta udvarát a Budáról elűzött özvegy Izabella királyné. Várad püspöke, Fráter György 1541-ben itt kötött titkos egyezményt Habsburg Ferdinánd királlyal. Sokáig az erdélyi fejedelmek és a Habsburg uralkodók csatározásainak színhelye volt, majd a kuruc kor után a második világégésig a Bánffy család birtokolta. 20. századi sorsát Gyalu sem kerülhette el: újkori pusztulásának talán gátat szabhatna, ha a Bánffy család leszármazottjának sikerülne visszaigényelnie ősi jussát.
Gyaluban járva gondoljunk a méltatlanul elfeledett költőnkre, Sértő Kálmánra is, aki 1941-ben az itteni szanatóriumban tért meg a Teremtőhöz.
A Vécke-patak völgykatlanban fekvő Székelyvécke amilyen szerény lélekszámban, olyan büszke lehet küllemére, természeti és épített örökségére.
Vécke 18. századi katolikus templomának különlegessége, hogy erődfalát Petrás Mária csángó kerámiaművész magyar szenteket ábrázoló alkotásai díszítik.
Székelyvécke kálváriáján a stációkat az enyészettől megmentett székelykapuk alkotják. A keresztút tetejéről már csak a kápolna hiányzik.
A bözödújfalusi tótemető felett, a Küsmöd pataka völgyén fekszik Kőrispatak. A régiek helyére a 19. században dombra épült református, és a központban álló unitárius templom is a ki nem hunyó hitet hirdeti.
A 2004. december 5-én faragott székelykapu pedig azt, hogy itt még akkor is befogadják a magyart, ha az eltaszítja magától testvérét.
A kőrispatakiak mindig is dolgos székelyek voltak. A földművelés és állattenyésztés mellett évszázados múltra tekint vissza a szalmakalap készítés népi mestersége. Szőcs Lajos és családja is őseiktől örökölte a kalaposságot, és hogy ez a hagyományos mesterség ne vesszen el az új világrend útvesztőiben, 2001-ben megnyitották a világon egyedülálló Szalmakalap-múzeumot.
A Kis –Küküllő felső völgyének központja Erdőszentgyörgy. Itt őrzi ősei hagyatékát a 6. Württemberg Huszárezred. És hogy miért Württemberg ezred? Sándor württembergi herceg volt ugyanis a férje a szépséges Rhédey Klaudia grófnőnek. Nem más volt ő, mint Mária brit királynő nagyanyja, II. Erzsébet ükanyja, aki éppen itt, a Rhédey család kastélyában nőtt fel. A hagyomány szerint a kastélyt a Kornissok egy apátsági kolostor romjaira építették a 16. században. Tőlük került aztán 1620-ban a Rhédey családhoz, akik 1809-ben alaposan kistafírozták uradalmukat.
A falu feletti dombtetőn már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum. Onnan hozták át a református templom alatti sírboltba az 1841-ben meghalt Rhédey Klaudia grófnő földi maradványait.
Az első, Atosfalva, ami Orbán Balázs szerint úgy alakult, hogy egy pestis alkalmával 6 család Szentistvánról elmenekülvén, ide települt, így lett belőle Hatosfalva, később pedig a H kihagyásával Atosfalva.
Az anyafalu Székelyszentistván mai református temploma 1880-ban épült, de a hagyomány szerint elődje már Szent István király idejében állt. A falu ódon udvarházai a régi szép, gazdag időkről mesélnek. A helyi fafaragó mester, Sándor János kopjafái pedig az aradi 13 vértanúságáról.
Csókfalván az 1798-ban épült sudár unitárius templom érdemel figyelmet.
Kibéd szomszédságában emelkedett egykor Maka vezér vára. Ma már nyoma sincs az erősségnek, de nevét még őrzi a völgyben ülő falucska, Makfalva. És őrzi a vár köveit a templom és az iskola. Igaz, ahogy a vár elsorvadt, úgy dúvadt le aztán a köveiből épült templom is, egyszer földcsuszamlásban, máskor földrengésben. A mostani református istenháza 1928-ban épült.
Nem akárhogy lett iskolája sem Makfalvának. Történt, még a reformkorban, 1834-ben, hogy az országjáró Wesselényi Miklósba egy marosszéki közgyűlésen a kormánybiztos belefojtotta a szót, mondván, nincs is birtoka Marosszéken, így nincs joga felszólalni. Mit tesz erre a székely Dósa Elek? Nyomban földet adományoz Makfalván Wesselényi bárónak, aki végre szóhoz jutva be is jelenti: a kapott telken hálából iskolát építtet. Így szolgálta „Erdély Széchenyije” segítségével a régi iskola több mint 100 éven át a Küküllő menti ifjúságot.
Makfalva hűségesen ápolja egy másik történelmi család, a Dósák emlékét is. A falubeliek a lázadó Dósa Györgyöt is a makfalvi ágból származtatják. Dósa Dániel királyi aljegyző udvarháza ma kicsi múzeumnak ad otthont. Gazdag néprajzi anyag van itt, hisz Makfalva egykor híres fazekas falu volt.
A Kis-Küküllő mentén fekszik Kibéd, amely hagymájáról híres. Fontos tudnivaló az idelátogató számára, hogy amit a csonka honban lilahagymának hívunk, az Székelyföldön bizony vöröshagymának neveztetik.
A Borzsa völgyében fekszik az ősi Hosszúmező. A később Dolhára keresztelt település központjában szomorúan romlanak a Dolhay család ősi vára helyére épült kastély falai. Egykor Teleki kastélynak hívták, mivel a szabadságharc leverése után Teleki László kapta meg. A ma már tüdőgondozónak otthont adó sarokbástyás kastély egykori parkjának többszáz éves fái szebb korokról nosztalgiáznak.
Dolha a Rákóczi-szabadságharc első véres csatájának színtere volt. A kommunista múlt szörnyemlékműveinek árnyékában bújik meg a kuruc hősökre emlékező turulmadaras oszlop, amelyen ruszin nyelven a kuruc nóta sorai olvashatók:
Kiontatom vérem apámért, anyámért,
Megöletem magam szép gyűrűs mátkámért.
Meghalok én még ma magyar nemzetemért!
A Borló-hegység délnyugati lába, a Borzsa oldalába felnyúló völgyekben apró ruszin falvak ücsörögnek. Egyikük, a kicsi Nagyábránka egy 1734-ben remekbe szabott és Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt görög katolikus fatemplommal büszkélkedhet.