Kibéd szom­széd­sá­gá­ban emel­ke­dett egy­kor Maka vezér vára. Ma már nyo­ma sincs az erős­ség­nek, de nevét még őrzi a völgy­ben ülő falucs­ka, Mak­fal­va. És őrzi a vár köve­it a temp­lom és az isko­la. Igaz, ahogy a vár elsor­vadt, úgy dúvadt le aztán a köve­i­ből épült temp­lom is, egy­szer föld­csu­szam­lás­ban, más­kor föld­ren­gés­ben. A mos­ta­ni refor­má­tus isten­há­za 1928-ban épült.

Nem akár­hogy lett isko­lá­ja sem Mak­fal­vá­nak. Tör­tént, még a reform­kor­ban, 1834-ben, hogy az ország­já­ró Wes­se­lé­nyi Mik­lós­ba egy maros­szé­ki köz­gyű­lé­sen a kor­mány­biz­tos bele­foj­tot­ta a szót, mond­ván, nincs is bir­to­ka Maros­szé­ken, így nincs joga fel­szó­lal­ni. Mit tesz erre a szé­kely Dósa Elek? Nyom­ban föl­det ado­má­nyoz Mak­fal­ván Wes­se­lé­nyi báró­nak, aki vég­re szó­hoz jut­va be is jelen­ti: a kapott tel­ken hálá­ból isko­lát épít­tet. Így szol­gál­ta „Erdély Szé­che­nyi­je” segít­sé­gé­vel a régi isko­la több mint 100 éven át a Kükül­lő men­ti ifjú­sá­got.

Mak­fal­va hűsé­ge­sen ápol­ja egy másik tör­té­nel­mi csa­lád, a Dósák emlé­két is. A falu­be­li­ek a láza­dó Dósa Györ­gyöt is a mak­fal­vi ágból szár­maz­tat­ják. Dósa Dáni­el kirá­lyi aljegy­ző udvar­há­za ma kicsi múze­um­nak ad ott­hont. Gaz­dag nép­raj­zi anyag van itt, hisz Mak­fal­va egy­kor híres faze­kas falu volt.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 132. rész: Kis-Küküllő mente — Marosszéki tekergés