A Galonya patak Marosba ömlésénél, az apró Galonyán ma is áll a híres nevezetes vadászház, amit annyi magyar író és költő megénekelt már. A marosvécsi Erdélyi Helikon irodalmi kör alapítója, báró Kemény János unokája, Nagy Kemény Géza él itt, s a nagymamájáról elnevezett Auguszta-vadászkastélyában vendégházat üzemeltet.
Archives
Görgényüvegcsűr
A Görgény jobb oldali mellékága, a Kásva-patak völgyének felső részén fekszik Görgényüvegcsűr. Régen itt csak erdőségek voltak, aztán történt, hogy a környék birtokosa, ifjabb Bornemissza János báró 1760 körül egy német barátjával a rengetegben vadászva kvarcot találtak. Miután bükkfa is volt bőven a környéken, a báró úgy döntött, üveghutát létesít. Jöttek is családostul az üvegfúvómesterek, Morvaországtól Németországon át Itáliáig. Ők voltak az első lakói a településnek, ami 1847-ben lett önálló község. Bornemissza bárónak munkásai lelki és szellemi életére is volt gondja, 1781-ben fakápolnát építtetett, ami helyén 100 évvel később épült fel a mai templom. 1872-ben iskola is épült. Előtte a parkban, Erzsébet királyné hajdani emlékműve áll a két világháború áldozatainak a nevével.
Görgényszentimre
Egy maroknyi magyar él Görgényszentimrén is. Van miből táplálkozniuk, hisz a királyi vár alatt kialakult település a középkortól egészen a 19. századig mezőváros, és sokáig a görgényi uradalom székhelye volt. A környék erdői mindig is bővelkedtek nagyvadakban. A lerombolt vár köveiből épült kastély II. Rákóczi György erdélyi fejedelemsége idején már jeles vadászatok központja volt. A 18. században a Bornemissza család átépítette, 1848-ban a románok feldúlták, majd a helyreállítás után, 1881-ben Habsburg Rudolf trónörökös vadászkastélya lett.
A millennium idején épült katolikus templom előtt Szent Imre szobra emlékeztet a falu védőszentjére. A református temploma a legrégebbi. Szent helyeik még itt vannak, de az elvándorlás, az asszimiláció és a magyar nyelvű oktatás megszűnése miatt a magyarok száma erősen lecsökkent.
Siménfalva
Az Alsó-Nyikó mente legnagyobb települése és községközpontja, Siménfalva. Határában állt egykor a legendás Kadicsa vára. Unitárius temploma Székely Mózes régi udvarházának köveiből épült, 1811-ben.
Székelyszentmihály
Régi szent neve dacára az első unitárius falu, Székelyszentmihály. Itt van a Nyikó-mente legnagyobb unitárius temploma, ami 1851-ben egy korábbi templom helyén épült.
A Gyarmati-kertben a falu 1848-as székely vértanúinak emlékoszlopa figyelmeztet: soha ne feledjük a négy fiatal hazafit, Sebestyén Józsefet, Bántó Sándort, Bedő Ferencet és Barabás Jánost, akiket 1848 novemberében az Ugron-kúria udvarán a császáriak legyilkoltak.
Gada-pataka mente (Kisfalud, Kecset)
Kisfalud középkori kápolnájának helyére az 1600-as években épült temploma tényleg megéri a kitérőt.
Kisfalud fölött a dombon kukucskál ki a fák közül ikerfaluja, a fatornyos kis Kecset. A kisfaludihoz hasonlóan itt is egy középkori templom helyére épült a református templom, 1842-ben. Haranglába a felirata szerint 1795-ből származik. A harang otthona kilátóhelyül is szolgál a Nyikó-mentét körbeölelő Udvarhelyi-dombságra.
Nyikómalomfalva
A Csere tető és a Rez-tető között ül a völgyben az egyetlen település, amelyik felvette a folyó nevét: Nyikómalomfalva.
“Fehérnyikó három malma Falunk nevét arról kapta.”- szól az idézet, ami szerint a falu folyója hajdanán több vízimalmot is hajtott. Malom már nincs, de itt sorakoznak még a faluképet meghatározó faragott székelykapuk. Malomfalva ugyanis az udvarhelyszéki kapufaragás központja. A helyi mesteremberek akkor is faragtak, amikor a román állam rátette a kezét az erdőkre. Az anekdota szerint ebben a nehéz időben kérdezte az egyik székely a másiktól: „Hát ezután már miből csinálunk kaput? – mire a társa rámutatott a feliratra: „Isten segedelméből!”
A fafaragás tudománya apáról-fiúra szállt.
Székelyszentlélek
Farkaslaka szomszédja a Felső-Nyikómente egyik legősibb települése, Szentlélek. 1333-ban Sancto Spiritu néven említik először. És a név kötelez: a 17. században a tatárok kétszer is elpusztították, de mindig újjászületett, Árpád-kori eredetű templomával együtt.
Isten házához közel egy 150 éves parasztház díszlik. Ez az 1977-ben megnyílt néprajzi múzeum.
Farkaslaka
Itt, a Felső-Nyikó-mente központjában, Farkaslakán született Tamási Áron, és vele a gondolat: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” Itthon volt szülőföldjén, a jellegzetes zsindelytetős portán. Itt ringott bölcsője, innen indult pályája, Udvarhelyen, majd Kolozsváron tanult, de valójában az életből vette történeteit, amiket az eredeti székely nyelv- és észjárással papírra is vetett, sokfelé elhintve a székely szellemiséget. 1944-ig alkotott Erdélyben, akkor el kellett hagynia szülőföldjét, Budapestre költözött, ott is halt meg 1966-ban. Szülőháza 1972 óta emlékmúzeum, a székely irodalom egyik zarándokhelye.
A falu névadó legendája szerint a Gordon oldalában élő Péterfalviak települtek le a völgybe, miután a Nyikó vizére malmot építettek. A közeli erdőkben élő farkasok néha a faluba is bemerészkedtek, aztán „a sok farkasokat lakokból elűzték és Farkaslakának a helyet nevezték.”
Még megvan a régi, katolikus elemi iskola is, ahol Tamási 1904 és ’10 között megismerte a betűvetés tudományát.
Az iskola mellett nézzünk fel az 1848-ban épült katolikus templomra is, ahol a hitét erősítette.
S végül, a templom mögött, a két hatalmas cserefa között álljunk meg a sírnál, ahol végrendelete szerint 1966-ban teste végső nyughelyre lelt.
A sír mögött ott van a Hargitáról származó emlékkő, melybe Szervátiusz Jenő szobrászművész és fia 1972-től két éven át faragta bele maradandó mementóul Tamási regénybeli hőseit.