Az Árpád-kori Szék a környező sóbányák révén a 13. századtól egy fél évezreden át kiváltságos mezőváros volt. A bányák bezárása és a történelmi sorscsapások után elvesztette városi rangját és nagyközséggé alakult. De a próbák csak megerősítették az itt élőket, így a közel 3000 lelkes község egy páratlan magyar sziget maradt a Mezőségen, a turisták és néprajzosok legnagyobb örömére, ugyanis Széken nem csak tájházakba szorult a tradíció, hanem ma is szerves része a mindennapoknak.
Archives
Feketebalog
Sípoló gőz, kürtszó és zakatolás. A hangok már messziről jelzik, hogy Feketebalog a régi Fekete-Garam-völgyi Erdei Vasút hálózat központja.
Az állomáson kiállítás mesél az eredetileg fakitermelés céljából kialakított hálózat történetéről. Arról, hogy váltották fel a múlt század elejétől a hagyományos vízi úsztatásos szállítást a keskeny nyomtávú erdei vasutak. A környező erdőkből kitermelt fával rakott szerelvényeket először lovak, majd gőzmozdonyok vontatták. Csak Felvidéken mintegy 40 vasút épült, a vonalak össztávolsága elérte a 132 km-t. Aztán az aranykor véget ért és a keskeny sínpárokat széles aszfaltutak, a gőzmozdonyokat teherautók váltották fel. A ’80-as években a Fekete-Garam-völgyi Erdei Vasutat is halálra ítélték, de lelkes vasútbarátoknak köszönhetően 1992-ben újra megnyílt. Igaz, az eredetinek csupán töredékén, mindössze 14 kilométeren közlekednek a személyvonatok Feketebalogtól a Vidrás völgyig.
Rimakokova és a Kokava Línia
És hogy mennyi iparágat virágoztattak fel a Vepor erdei, erről mesél a Forgách család ősi birtoka, Rimakokova is, ahol egészen az 1930-as évekig működött üveggyár.
Ma már az ősi mesterségek helyett inkább a béke iparága, a turizmus dívik errefelé. A Rimakokova feletti erdei üdülőhelyen, az Ipoly turistaházban gömöri magyar szóval várják a vendégeket.
A kokavai szabadidő központ télen főleg a síelésről, nyáron a csendről és a nyugalomról szól. Az üdülőhely remek kiindulópont a környék túráihoz.
Rimabrézó
Rimabrézó 1687-ig Kishont vármegye székhelye volt. Evangélikus temploma mai képét a neves fővárosi műépítésznek, Schulek Frigyesnek köszönheti, aki a 19. század végén formálta át az eredetileg román kori Isten házát.
Rimabánya
Rimabánya régi fényét gazdag aranybányái adták. IV. Béla pénzt is veretett itt. Ám a bányák hamar kimerültek. Az egykori mezővárosra már csak Árpád-kori gótikus eredetű evangélikus erődtemploma emlékeztet.
Bácskossuthfalva
Bácskossuthfalva már inkább református, mint katolikus vidék, erről árulkodik 1822-ben épült református temploma. Itt is itthon vagyunk, üzeni a kőszobor és arról is mesél, hogy a pusztává lett települést nagykunsági jászok és kunok telepítették újra. A kun-református nyakasságról árulkodik a település neve és Kossuth szobra is, melyekhez ma is híven ragaszkodnak az itt élők.
Csantavér
Az ősi Hunyadi-birtok, Csantavér akkora hatalmas templommal büszkélkedhet, mint egy nagyváros. A három kupolával ékesített, 42 méter magas Szent Antal bazilikát 1929-ben emelték a hívek, a régi templom helyén.
Gunaras és Tornyos
Gunaras környékén a 19. században benépesült, majd az utóbbi évtizedekben rohamosan elnéptelenedett tanyavilágba csöppenünk. A környék szomorú jelképe a 19. századi Engelmann kastély pusztuló, lélekhagyott épülete. Az 1919-es vörös rémuralom idején minden mozdítható értékét elrabolták innen, aztán Trianon az utolsó szöget is beverte az Engelmann-birtok koporsójába.
Tornyos a hagyomány szerint a már távolról látható templomtornyáról kapta a nevét. Főleg arról nevezetes, hogy 1527-ben itt vette fejét Török Bálint szabadkai főúr a szerb rablóvezérnek, a magát cárnak nevező Cserni Jovánnak.
Kishegyes
A Telecskai dombok ölelésében fekszik a török alatt megritkult, majd a 18. században újratelepült Kishegyes. A síkhoz szokott szemnek tekintélyesnek számító löszfalak előterében, a Dombos művészeti fesztiválnak is otthont adó hegyaljai völgyben fehérlik Csete György építész sajátos alkotása, a kemencekápolna, amely az 1456-os nándorfehérvári diadalnak és az ’56-os magyar szabadságharcnak állít emléket.
Kishegyes központjában a templomot Szent Anna tiszteletére emelték, 1788-ban. Mellette a parkban szomorú kép fogad: az alapító, Mátyás király szobra nincs a helyén. Ott van viszont Guyon Richárd honvédtábornok.
1849 nyarán Kishegyesnél az ő vezényletével vívta meg a magyar hadsereg a szabadságharc utolsó győztes csatáját Jelačić túlerőben lévő hadai ellen. A hálás utókor 1887-ben obeliszket emelt a hősöknek, de az új jugoszláv hatalom lerombolta emléküket. Ám ahogy az lenni szokott, a magyar furfang valahogy átmenekítette a diktatúrán az emlékoszlop tábláit, így az egykori emlékmű mását 2000-ben újra felállították a temetőben.
A dombvidék lösztakarója, Bácska kövér legelői és gazdag szántóföldjei békésebb időkben nagyszerű életteret nyújtottak az itt élőknek. Az állattartásra és földművelésre is ideális talaj bőséggel ajándékozta meg gondoskodó gazdáját.