Szőgyén határában az erdő alatt ősi búcsújáróhely bújik meg, ami Cigléd kiépített Szentkút-forrásánál található. Az ősi szent helyre 1933-ban Kálvária is épült. A Szűz Mária hét fájdalmával kezdődő sajátos keresztút a nagy kápolnához vezet.
Archives
Dérföld
Dérföld mellett az erdőben kis kápolna tartja a vándorban a lelket. 1720-ban építtette Esterházy Gábor, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Ez is egy a sok búcsújáró helyeink közül, hiszen az itt fakadó forrásnál is csodás gyógyulások mentek végbe.
Frivaldnádas
Rajecen túl egy lakatlan és hasznosítatlan „szabad erdő” terjedt, az ide telepedett németek el is nevezték Freiwald-nak.
A régi búcsújáróhely középkori templomának már csak a szentélye áll. 1865-ben mellé építették az új templomot, Szűz Mária születése tiszteletére. Ide hozták át ékességét, a 16. században faragott kegyszobrot is.
A kegytemplom mellett a fátravidék fafaragó hagyományainak egy egészen lenyűgöző példáját találjuk. Egy helyi szlovák fafaragó évtizedes munkájának gyümölcse a Szlovák Betlehemnek keresztelt mestermű.
Frivaldnádasnak csodás vizű szentkútja is van, ahová évszázadok óta zarándokolnak a testi-lelki gyógyulásra vágyók.
Szentjobb
Szent István kultusza máig élő hagyomány Biharországban. Szentjobbot közel ezer évvel ezelőtt még Berekisnek hívták. Aztán 1061-ben, mikor Szent István királyunk sírját felbontották a Mercurius nevezetű székesfehérvári apát álmában utasítást kapott egy angyaltól, hogy Szent István királynak a jobb karját el kell onnan menekíteni. Úgy érkezett ő ide erre a vidékre, és itt telepedett le, társával együtt. Egy famonostort épített, és őrizték Szent István jobb karját mintegy húsz éven keresztül. 1081-ben Szent László értesül arról, hogy megvan az elveszettnek hitt kar, eljön erre a településre, és Ő nevezi át a falut Szentjobbnak. Egy kőmonostort épített, és onnantól kezdve majdnem 400 éven keresztül, felváltva, bencés és pálos szerzetesek őrzik itt Szent István királynak a jobb karját.
A falu lakossága ma is magyar. A Szent Jobb tisztelete napig megmaradt, de hozzá tartozik a Mária kultusz is. Szentjobb ma a Nagyváradi Egyházmegye Mária kegyhelye.
Füzesmikola
A dombok között bújik meg Erdély egyik legjelentősebb búcsújáró helye, Füzesmikola. Ez is csak egy eldugott kis falu volt a sok közül, apró fatemplommal, ám 1699-ben minden megváltozott, amikor a Szűzanya ikonja könnyezni kezdett. A csoda híre végigfutott Erdélyen, azóta hívek tömegei jönnek töretlenül a mikolai könnyező Máriához. A kegyhelyre bazilita kolostor is épült, amit a görögkatolikus egyház 1948-as fölszámolása után az ortodoxok vettek át és sajnos ki is sajátították a kegyhelyet.
Mária-kút
A Básti-hegy búcsújáró helye már lassan egy évszázada a Mária-kút. Vize gyógyító erővel bír, így minden évben rengeteg magyar zarándok látogatja meg a csodatévő forrást.
Máriavölgy
Az egyik legrégebbi búcsújáró helyünk Máriavölgy, története a 14. századra nyúlik vissza. Nagy Lajos is ellátogatott ide és 1377-ben az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak adományozta a kegyhelyet, s annak rendje és módja szerint kolostort és templomot is épített számukra. Magyarország Patrónája máig ott díszeleg a templom főoltárán, s a hagyomány szerint, amikor a nemzetet veszély fenyegette, a kegyszobor verejtékezni látszott. A pálosok több mint négyszáz évig tevékenykedtek itt, sőt, a török időkben ide helyezték át központjukat. Elzarándokolt ide Mátyás király és I. Lipót király is, aki a törököktől való szabadulás után itt ajánlotta fel újra Magyarországot Szűz Máriának. 1786-ban aztán II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, így a pálosoknak el kellett hagyniuk Máriavölgyet.
A kegyhely azonban máig a magyarok egyik legkedveltebb búcsújáró helye maradt. Több mint 900 éve zarándokolnak ide a hívek, messze vidékekről, de főleg a Felvidékről, Szűz Máriánál keresni enyhülést testi és lelki bajaikra.
Radamos
A falu nevezetes erdejében található a Mária fa ahol 65 évvel ezelőtt a fehérbe öltözött Boldogasszony megjelent egy falusi embernek. a Fekete-erdő fája azóta zarándokhely lett: közeli s távoli vidékekről ezrek járnak ide, lelki megbékélést, vigasztalást és csodát keresni.
Boldogasszony
A településen hatalmas, kéttornyú bazilika áll. A templomot a török többször is elpusztította, így lett a Kárpát-medence legmutatósabb barokk temploma. A hagyomány szerint II. András király uralkodása alatt a kiáradt Fertő-tó több falut is elöntött. Ezek helyett alapították a 13. században a Boldogasszonyt, ami búcsújáró hely is.