Az egyik leg­ré­geb­bi búcsú­já­ró helyünk Mária­völgy, tör­té­ne­te a 14. szá­zad­ra nyú­lik vissza. Nagy Lajos is ellá­to­ga­tott ide és 1377-ben az egyet­len magyar ala­pí­tá­sú szer­ze­tes­rend­nek, a pálo­sok­nak ado­má­nyoz­ta a kegy­he­lyet, s annak rend­je és mód­ja sze­rint kolos­tort és temp­lo­mot is épí­tett szá­muk­ra. Magyar­or­szág Pat­ró­ná­ja máig ott dísze­leg a temp­lom főol­tá­rán, s a hagyo­mány sze­rint, ami­kor a nem­ze­tet veszély fenye­get­te, a kegy­szo­bor verej­té­kez­ni lát­szott. A pálo­sok több mint négy­száz évig tevé­keny­ked­tek itt, sőt, a török idők­ben ide helyez­ték át köz­pont­ju­kat. Elza­rán­do­kolt ide Mátyás király és I. Lipót király is, aki a törö­kök­től való sza­ba­du­lás után itt aján­lot­ta fel újra Magyar­or­szá­got Szűz Mári­á­nak. 1786-ban aztán II. József fel­osz­lat­ta a szer­ze­tes­ren­de­ket, így a pálo­sok­nak el kel­lett hagy­ni­uk Mária­völ­gyet.

A kegy­hely azon­ban máig a magya­rok egyik leg­ked­vel­tebb búcsú­já­ró helye maradt. Több mint 900 éve zarán­do­kol­nak ide a hívek, messze vidé­kek­ről, de főleg a Fel­vi­dék­ről, Szűz Mári­á­nál keres­ni eny­hü­lést tes­ti és lel­ki baja­ik­ra.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 71. rész: Dévényi-kapu — Ahol a Kárpátok kezdődik