Az egyik legrégebbi búcsújáró helyünk Máriavölgy, története a 14. századra nyúlik vissza. Nagy Lajos is ellátogatott ide és 1377-ben az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak adományozta a kegyhelyet, s annak rendje és módja szerint kolostort és templomot is épített számukra. Magyarország Patrónája máig ott díszeleg a templom főoltárán, s a hagyomány szerint, amikor a nemzetet veszély fenyegette, a kegyszobor verejtékezni látszott. A pálosok több mint négyszáz évig tevékenykedtek itt, sőt, a török időkben ide helyezték át központjukat. Elzarándokolt ide Mátyás király és I. Lipót király is, aki a törököktől való szabadulás után itt ajánlotta fel újra Magyarországot Szűz Máriának. 1786-ban aztán II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, így a pálosoknak el kellett hagyniuk Máriavölgyet.
A kegyhely azonban máig a magyarok egyik legkedveltebb búcsújáró helye maradt. Több mint 900 éve zarándokolnak ide a hívek, messze vidékekről, de főleg a Felvidékről, Szűz Máriánál keresni enyhülést testi és lelki bajaikra.