Máriacsalád

A pálosok messze híres máriacsaládi kegyhelye az évszázadok során magára maradt. A pálosok 1512-ben építettek az Alföld és a Felföld összeölelkezésénél a Boldogságos Szűz tiszteletére templomot és kolostort. A szerzetesrendek feloszlatása után menniük kellett, de pusztulását egy 1863-as villámcsapás okozta. Amikor Felvidék déli része 1938-ban visszatért, még voltak lelkes kezdeményezések az újjáépítésére, de az újabb elcsatolás megpecsételte sorsát, így lassan az enyészeté lesz.

Pozba

Erre vezetett a zarándokok útja is a pálosok máriacsaládi kegyhelye felé. Úgy tartja az emlékezet, hogy Pozba mellett az erdőben rendre megpihentek. Egyik alkalommal forrásra bukkantak, melynek vizétől csodálatos gyógyulások történtek. A csodák híre messze terjedt, így lett a korábbi pihenőhely, Pozba maga is a búcsúsok új úticélja. 1841-ben kis kápolna is épült a csodakút közelében, ami később összedőlt, de Harris József esperes-plébános buzgólkodására 1914-ben újraépült a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. Sőt, Harris József 12 esztendő múlva egy másik kápolnát is emeltetett, Szűz Mária szent neve tiszteletére.

Töröktopolya

Töröktopolyán 1854. december 14-én csodás dolog történt, ugyanis néhány iskolás gyereknek megjelent Szűz Mária, bal karján a kisded Jézust, jobb kezében pedig egy liliomot tartva. A csodás eseménynek hamar híre szaladt. Miután a jelenések többször megismétlődtek és a kegyhelyen sok csodás gyógyulást is feljegyeztek, sokan zarándokoltak és jönnek a mai napig Topolyára, hogy az Égi Édesanya segítségét kérjék mindennapi keresztjük hordozásához.

Hébec

Itt Hontban elég felkapaszkodni a hébeci búcsújáró templomhoz, amely Szent István akaratából, 1023-ban éppen azért épült dombtetőre, hogy a völgyekben elvadult lelkeket magához hívja.

Jöttek is a jó palócok minden felől, a hébeci templom körül meg egész kis falu kerekedett, míg a tatár fel nem dúlta.

1778-ban történt, hogy egy juhásznak megjelent álmában Ilona császárné, és arra kérte, ne hagyják pusztulni templomát. Így lett újra búcsújáró hely a kápolna, s a vidék népe innentől mindig Szent Ilona napján sereglett a templomhoz.

Később villám sújtott le a templomra, de a Simonyi család megint helyrehozta. Közelében még remetelakot is építettek, ahol a II. világháborúig lakott a templom őre.

Aztán változtak az idők, és egyre kevesebben jöttek. Pedig már se tatár, se mennydörgés nem fenyegetett, csak az a láthatatlan, de mindenhova behatoló fránya közöny. S ahogy a hit lassan elhalványul, úgy fogynak el a jó palócok is a környékről. A Grassalkovich család síremlékén sem magyar már a felirat.

Máriabeszterce

A hagyomány szerint 1545-ben a törökök közeledtére a Varasd megyéből származó 15. századi Mária szobrot Besztercére hozták és a templom alatt elásták. 40 év után előkerült, ám 1654-ben újra baljós idők jártak, ezért újból elrejtették a templom falában. Végre 1684-ben a zágrábi püspök végleg visszahelyezte a szobrot a helyére. Azóta tömegek zarándokolnak a csodák forrásához, a Szűzanyához. A magyarok is mindig szívesen jöttek, erről tanúskodik egy 18. századi búcsús ének is:

 

Te is szegény Bűnös ember, kit Isten ostora ver,

Tovább gonoszban ne hevergy, hanem buzgó szívvel jer,

Bisztricei Máriához Oltalom Városához,

Hogy az ördög meg ne tsallon, lölköd vigasságához.

Cigléd – Szentkút-forrás

Szőgyén határában az erdő alatt ősi búcsújáróhely bújik meg, ami Cigléd kiépített Szentkút-forrásánál található. Az ősi szent helyre 1933-ban Kálvária is épült. A Szűz Mária hét fájdalmával kezdődő sajátos keresztút a nagy kápolnához vezet.

Dérföld

Dérföld mellett az erdőben kis kápolna tartja a vándorban a lelket. 1720-ban építtette Esterházy Gábor, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Ez is egy a sok búcsújáró helyeink közül, hiszen az itt fakadó forrásnál is csodás gyógyulások mentek végbe.

Frivaldnádas

Rajecen túl egy lakatlan és hasznosítatlan „szabad erdő” terjedt, az ide telepedett németek el is nevezték Freiwald-nak.

A régi búcsújáróhely középkori templomának már csak a szentélye áll. 1865-ben mellé építették az új templomot, Szűz Mária születése tiszteletére. Ide hozták át ékességét, a 16. században faragott kegyszobrot is.

A kegytemplom mellett a fátravidék fafaragó hagyományainak egy egészen lenyűgöző példáját találjuk. Egy helyi szlovák fafaragó évtizedes munkájának gyümölcse a Szlovák Betlehemnek keresztelt mestermű.

Frivaldnádasnak csodás vizű szentkútja is van, ahová évszázadok óta zarándokolnak a testi-lelki gyógyulásra vágyók.

Szentjobb

Szent István kultusza máig élő hagyomány Biharországban. Szentjobbot közel ezer évvel ezelőtt még Berekisnek hívták. Aztán 1061-ben, mikor Szent István királyunk sírját felbontották a Mercurius nevezetű székesfehérvári apát álmában utasítást kapott egy angyaltól, hogy Szent István királynak a jobb karját el kell onnan menekíteni. Úgy érkezett ő ide erre a vidékre, és itt telepedett le, társával együtt. Egy famonostort épített, és őrizték Szent István jobb karját mintegy húsz éven keresztül. 1081-ben Szent László értesül arról, hogy megvan az elveszettnek hitt kar, eljön erre a településre, és Ő nevezi át a falut Szentjobbnak. Egy kőmonostort épített, és onnantól kezdve majdnem 400 éven keresztül, felváltva, bencés és pálos szerzetesek őrzik itt Szent István királynak a jobb karját.

A falu lakossága ma is magyar. A Szent Jobb tisztelete napig megmaradt, de hozzá tartozik a Mária kultusz is. Szentjobb ma a Nagyváradi Egyházmegye Mária kegyhelye.