Vágsziklás

A Vág-völgyének barlangot rejtő sziklafokán, a Nagysziklán élt a magyar kereszténység hajnalán remeteként Szent Zoárd-András, majd tanítványa, Szent Benedek, akinek vértanúságából sarjadt ki hazánk egyik legősibb zarándokhelye, Vágsziklás.

A Kissziklánál, ahonnét Benedeket támadói a folyóba vetették, a 12. században templomot emeltek. Ennek helyén áll az 1745-ben épült kéttornyú templom, főoltárán a két szent szobrával.

Máriatölgyes

Máriatölgyes Árpád-kori Szent Jakab temploma mai formájában 1754-ben épült. Dubnica birtokosa, az Illésházy család a trencséni várban féltve őrzött kincsüket, a 17. századi Szűz Mária kegyszobrot 1723-ban a templomnak ajándékozta. A szoborhoz alig néhány év elmúltával csodás gyógyulások kötődtek, amelyek hírére hívek tömegei járultak Mária színe elé. Így lett Máriatölgyes messze híres búcsújáróhely.

 

Az 1670-ben épült tornyos kastélyukból az Illésházyak is láthatták, ahogy az ősök kegyszobra zarándokok ezreinek adott reményt és hitet. Aztán 1835-ben a báró Sina család ült be a kastélyba, de gazdag műgyüjteményük és örökségük a második világháború martaléka lett.

Füzesmikola

A dombok között bújik meg Erdély egyik legjelentősebb búcsújáró helye, Füzesmikola. Ez is csak egy eldugott kis falu volt a sok közül, apró fatemplommal, ám 1699-ben minden megváltozott, amikor a Szűzanya ikonja könnyezni kezdett. A csoda híre végigfutott Erdélyen, azóta hívek tömegei jönnek töretlenül a mikolai könnyező Máriához. A kegyhelyre bazilita kolostor is épült, amit a görögkatolikus egyház 1948-as fölszámolása után az ortodoxok vettek át és sajnos ki is sajátították a kegyhelyet.

Mária-kút

A Básti-hegy búcsújáró helye már lassan egy évszázada a Mária-kút. Vize gyógyító erővel bír, így minden évben rengeteg magyar zarándok látogatja meg a csodatévő forrást.

Máriavölgy

Az egyik legrégebbi búcsújáró helyünk Máriavölgy, története a 14. századra nyúlik vissza. Nagy Lajos is ellátogatott ide és 1377-ben az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak adományozta a kegyhelyet, s annak rendje és módja szerint kolostort és templomot is épített számukra. Magyarország Patrónája máig ott díszeleg a templom főoltárán, s a hagyomány szerint, amikor a nemzetet veszély fenyegette, a kegyszobor verejtékezni látszott. A pálosok több mint négyszáz évig tevékenykedtek itt, sőt, a török időkben ide helyezték át központjukat. Elzarándokolt ide Mátyás király és I. Lipót király is, aki a törököktől való szabadulás után itt ajánlotta fel újra Magyarországot Szűz Máriának. 1786-ban aztán II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, így a pálosoknak el kellett hagyniuk Máriavölgyet.

A kegyhely azonban máig a magyarok egyik legkedveltebb búcsújáró helye maradt. Több mint 900 éve zarándokolnak ide a hívek, messze vidékekről, de főleg a Felvidékről, Szűz Máriánál keresni enyhülést testi és lelki bajaikra.

Radamos

A falu nevezetes erdejében található a Mária fa ahol 65 évvel ezelőtt a fehérbe öltözött Boldogasszony megjelent egy falusi embernek. a Fekete-erdő fája azóta zarándokhely lett: közeli s távoli vidékekről ezrek járnak ide, lelki megbékélést, vigasztalást és csodát keresni.

Boldogasszony

A településen hatalmas, kéttornyú bazilika áll. A templomot a török többször is elpusztította, így lett a Kárpát-medence legmutatósabb barokk temploma. A hagyomány szerint II. András király uralkodása alatt a kiáradt Fertő-tó több falut is elöntött. Ezek helyett alapították a 13. században a Boldogasszonyt, ami búcsújáró hely is.