Egy­kor az Ugron csa­lád bir­to­ka volt Mező­záh. Aztán jött a kom­mu­nis­ta csür­he, akik kifosz­tot­ták a kas­télyt, sőt még a teme­tő­ká­pol­nát is fel­dúl­ták. A kas­tély­ból sza­na­tó­ri­um, majd árva­ház lett, de ma már egy árva lélek sincs ben­ne, még­sem szol­gál­tat­ták vissza az Ugron csa­lád­nak.

A tisz­ta magyar Záhot a máso­dik világ­há­bo­rú után özön­löt­ték el mold­vai romá­nok. Nap­ja­ink­ban 3000 román­ra alig több mint 200 magyar lélek jut.

A hagyo­mány sze­rint a hely, ahol ma Mező­bánd fek­szik, a szé­ke­lyek ősi lete­le­pe­dé­si helye, a Csig­la meze­je volt, aho­vá a hunok mara­dé­kai Csa­ba király­fi veze­té­sé­vel vissza­hú­zód­tak.

A falu min­dig is a szé­kely Mező­ség köz­pon­ti tele­pü­lé­se volt, egy­faj­ta Csig­la meze­je, amely a vész­ter­hes idők­ben mene­dé­ket nyúj­tott nem­ze­ti kin­cse­ink­nek. 1707-ben II. Rákó­czi Ferenc is eltöl­tött egy éjsza­kát Bán­don, maros­vá­sár­he­lyi feje­del­mi beik­ta­tá­sá­ra menet. A szé­pen meg­újí­tott refor­má­tus temp­lom 1885-ben épült egy régi temp­lom helyett. Kert­jé­ben kop­ja­fa emlé­kez­tet évez­re­des itt­lé­tünk­re.

A mada­ra­si hegyek öle­lé­sé­ben meg­hú­zó­dó tele­pü­lés nem­csak az 1708-as kuruc ütkö­zet­ről neve­ze­tes, de egy égi­ből pottyant objek­tum­ról is. 1852. szep­tem­ber 4‑én egy mete­o­rit hul­lott le itt, amit aztán mada­ras­ról nevez­tek el és a világ nagy gyűj­te­mé­nye­i­ben öreg­bí­tet­te a falu nevét.

Refor­má­tus temp­lo­ma 1804-ben épült a régi román kori temp­lom köve­i­ből. A Beth­len, majd az Orbán csa­lád bir­to­ka volt a falu, akik a nem­zet szol­gá­la­tá­ban nem fárad­tak el soha, „leg­fel­jebb” éle­tü­ket adták a hazá­ért. Orbán Károly 1848-ból huszár főhad­nagy­ként, Bem had­se­gé­de­ként vet­te ki a részét. Itt szü­le­tett az ’56-os for­ra­da­lom erdé­lyi már­tír­ja, a Szo­bosz­lay-féle anti­kom­mu­nis­ta moz­ga­lom egyik részt­ve­vő­je, szin­tén Orbán Károly, akit 1958-ban kivé­gez­tek.

A Szé­kely-Mező­ség nép­sze­rű­sí­té­sét, a vidék fej­lesz­té­sét szol­gál­ja a mada­ra­si turisz­ti­kai infor­má­ci­ós köz­pont is, amit a Pro Ruris Egye­sü­let működ­tet.

Mező­csá­vá­son ácso­rog, immá­ron 1570 óta a dom­bon az erdé­lyi népi faépí­té­szet egyik leg­ré­gibb emlé­ke, a harang­láb.

Ami­kor a falut 1661-ben Ali pasa sere­ge elpusz­tí­tot­ta, a domb­te­tőn lerom­bol­ták a közép­ko­ri temp­lo­mot is. De min­dig van újra­kez­dés, és ugyan több mint egy évszá­zad­nak kel­lett eltel­ni, de csak újjá­épült a temp­lom.