Hazajáró műsorok

Székely-Mezőség – Angyaljárás a Marosszéki-Mezőségen

182. rész

“Itt minden csendesebb, mint főutakkal és városokkal teletűzdelt vidéken. Ezek a nagyrészt református magyar falvak százados viharok idején is csendes kitartással, imádkozó reménységgel, templomos menekülésekkel álltak ellen a hódításoknak. Itt a kutyák ugatása sem fülsértő, csendesebben susog a nád a tavak szélén, a harangok nemcsak templomba hívnak, hanem átköszönnek kopár dombok között a szomszéd faluba. Itt a tél is nyugodtabb, mert egymástól tanulva és egymást átölelve élt századokon át ember és természet, s ezért a mezőségi csendben megmaradt az élet.”

 Ötvös József: Vallomás a Mezőségről

Megmaradt, de megváltozott az élet a székelység talán legősibb fészkében, a jó öreg Mezőségen. Az egykor tengernyi magyarság holttengerré apadt, mert valahogy mindig útjában volt valakiknek. Tatár és török, Habsburg, majd román rabigálta, várai már csak legendákban élnek, nemesi udvarházai és templomai még itt vannak, de félő, hogy előbb-utóbb kiüresedett emlékművekké válnak. Mégsem temetni jöttünk a Székely Mezőségre, hanem a karácsonyi várakozás felszabadító öröméből hitet és erőt meríteni, hazát járó angyalok segítségével, akik a remény követeiként látogatják sorra a lassan ködbe vesző magyar szórványközösségeket.

Látnivalók / Erdély / Mezőség

Egykor az Ugron család birtoka volt Mezőzáh. Aztán jött a kommunista csürhe, akik kifosztották a kastélyt, sőt még a temetőkápolnát is feldúlták. A kastélyból szanatórium, majd árvaház lett, de ma már egy árva lélek sincs benne, mégsem szolgáltatták vissza az Ugron családnak.

A tiszta magyar Záhot a második világháború után özönlötték el moldvai románok. Napjainkban 3000 románra alig több mint 200 magyar lélek jut.

Bővebben...

A hagyomány szerint a hely, ahol ma Mezőbánd fekszik, a székelyek ősi letelepedési helye, a Csigla mezeje volt, ahová a hunok maradékai Csaba királyfi vezetésével visszahúzódtak.

A falu mindig is a székely Mezőség központi települése volt, egyfajta Csigla mezeje, amely a vészterhes időkben menedéket nyújtott nemzeti kincseinknek. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát Bándon, marosvásárhelyi fejedelmi beiktatására menet. A szépen megújított református templom 1885-ben épült egy régi templom helyett. Kertjében kopjafa emlékeztet évezredes ittlétünkre.

Bővebben...

A madarasi hegyek ölelésében meghúzódó település nemcsak az 1708-as kuruc ütközetről nevezetes, de egy égiből pottyant objektumról is. 1852. szeptember 4-én egy meteorit hullott le itt, amit aztán madarasról neveztek el és a világ nagy gyűjteményeiben öregbítette a falu nevét.

Református temploma 1804-ben épült a régi román kori templom köveiből. A Bethlen, majd az Orbán család birtoka volt a falu, akik a nemzet szolgálatában nem fáradtak el soha, „legfeljebb” életüket adták a hazáért. Orbán Károly 1848-ból huszár főhadnagyként, Bem hadsegédeként vette ki a részét. Itt született az ’56-os forradalom erdélyi mártírja, a Szoboszlay-féle antikommunista mozgalom egyik résztvevője, szintén Orbán Károly, akit 1958-ban kivégeztek.

A Székely-Mezőség népszerűsítését, a vidék fejlesztését szolgálja a madarasi turisztikai információs központ is, amit a Pro Ruris Egyesület működtet.

Bővebben...

Mezőcsáváson ácsorog, immáron 1570 óta a dombon az erdélyi népi faépítészet egyik legrégibb emléke, a harangláb.

Amikor a falut 1661-ben Ali pasa serege elpusztította, a dombtetőn lerombolták a középkori templomot is. De mindig van újrakezdés, és ugyan több mint egy évszázadnak kellett eltelni, de csak újjáépült a templom.

Bővebben...