Magas-Tátra – A magyar turistaság bölcsője
Hazajáró műsorok

Magas-Tátra – A magyar turistaság bölcsője

1. rész

„A magyarföldnek e munkában adandó szebb tájképei közül, első helyre nem ok nélkül tettük hazánk legmagasabb hegyét, a középponti, vagy az alap-Tátrát. Ez Szepes és Liptó megyében mintegy fénypontját, koronáját képezi a magyarföld nagy részét elboritó Karpatoknak. Ezen roppant hegytömeg – úgy, mint képünkön előállitva van – rendkivül nagyszerü és meglepő látványt nyujt; mert itt a Tátra legnyiltabb, legszebb kilátási pontról, egész óriási önállóságában mutatkozik. Ez a mi országunk legerősebb határköve, védfala, melly gigasi karjaival mintegy eltakarni, fentartóztatni látszik az éjszaki hatalomnak hazánk mesgyéire irányzott pillantásait, vágyait. Számos csúcsaival úgy áll ott Tátránk, mint meséinkben a kincset őriző sokfejü sárkány, melly fölhegyzett fülekkel figyelmez a jelen és jövő titkaira.”

Vahot Imre: Magyarföld és népei

Így írt Vahot Imre „Magyarföld és népei” című munkája előszavában és mi is csatlakozunk 150 éve papírra vetett soraihoz. Mert honnan máshonnan is indulhatna soha véget nem érő útjára a Hazajáró, mint a magyar turistaság bölcsőjéből, a Magas Tátrából.

A Tátra a Kárpát koszorú viszonylag kis kiterjedésű, mégis talán legvadabb és leglátványosabb formakincsű gránitbérce. Éles bordái, szaggatott, csipkés gerincei a Kárpátok legmagasabb csúcsait hordozzák.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Szepesség

A Felkai-tó partján áll a Sziléziai-ház. Innen északra nyílik a Magas-Tátra virágoskertje, a Felkai-völgy. A Felkai-völgyteraszokban felfelé vezető út feltárását a Kárpát Egyesület Sziléziai osztályának köszönhetjük, ennek emlékét egy szikla oldalában emléktábla is őrzi. A völgy harmadik teraszán terül el a Felkai-Hosszú tó. A Felkai-völgy bezáruló katlana tetején van a Tátra északi és déli oldalát összekötő legnépszerűbb átjáró, a Lengyel nyereg. A nyeregből rövid, de meredek kapaszkodó visz fel a Kis-Viszoka csúcsra, amely káprázatos kilátást kínál a környék hegyormaira.

Bővebben...

Tátralomnicról a Lomnic csúcsára az 1940-ben megépült drótkötélpályán lehet feljutni. A 15 személyes kabin 851 méter szint legyőzésével éri el a csúcsot, ezzel a pálya hosszú ideig világviszonylatban is az első helyen állt szintkülönbség tekintetében. A középső állomáson terül el a Kőpataki-tó, amely nyáridőben szinte teljesen kiszárad. A tó alatt a Kőpatakimenedékház áll, mely mellett nevezetes sziklaüreget láthatunk. A „Tüzelőkőnek” nevezett szirt és hasonló társai a Tátrai turistaszállások megépülése előtt a kincskeresőknek, pásztoroknak és az első turistáknak szolgáltak alvóhelyül.

Bővebben...

A Tátra harmadik legmagasabb csúcsa. A lomnici csillagvizsgáló kutatóállomás épülete melletti kilátóhelyről nagyszerű a panoráma a Szepesség tájékára és a Tátra sziklacsúcsaira.

Bővebben...

A Menguszfalvi-völgyben a Magas-Tátra áldozatainak és neves személyiségeinek emlékét őrző Szimbolikus temetőt az 1930-as években kezdték el kialakítani. A kegyhely szikláin ma már több mint 300 elhunyt emlékét őrzi emléktábla. Köztük a legrégebbi Wachter Jenőre emlékeztet, aki 1907-ben a Simon-torony ormán vesztette életét. A Szimbolikus temető kápolnáját a hegyek áldozatainak emlékére szentelték fel 1934-ben. A Poprádi-tó fenyvesek koszorúzta tengerszeme az Oszterva-csúcs fölé magasodik. A tó partján áll a Majláth menedékház.

Bővebben...

A legrégibb tátrai üdülőtelepülés. Első villái a 18. században a savanyúvízforrás körül épültek. itt alakult meg 1873. augusztus 10-én hazánk első, a világ hetedik turista szervezete, a Magyarországi Kárpát Egyesület. A központot a település máig legnevezetesebb épülete, a több mint száz éves Nagyszálló uralja. Alpesi stílusú fatemploma 1888-ban épült. Ótátrafüred ideális kiindulópont a Magas-Tátra középső részébe. Az 1909-ben létesült Siklóvasút a Nagyszalóki-csúcs gerincének egy kiugró hegyfokára, Tarajkára vezet. Az ide vezető kocsiút utolsó kanyarjában áll a Szilágyi Dezső igazságügyminiszter emlékére 1904-ben felállított kioszk.

Bővebben...

A Tarpataki-völgyben csodás vízesések zuhognak alá. A legalsó a Hosszú-vízesés. A Kárpátok egyik legismertebb zuhataga, a Nagy-Tarpataki vízesés. Az Óriás-vízesés 20m magasból zúdul a mélybe. A Kis-Tarpataki-völgyben van a Magas-Tátra első menedékháza, a Rainer-kunyhó, amelyet 1863-ban épített Tátrafüred akkori bérlője, Rainer János György. A kőkunyhóban ma régi korok hegymászó eszközeivel és a tátrai túrázás kezdeteivel ismerkedhetünk meg. A Kis-Tarpataki-völgy főjében áll a Tátra legmagasabban fekvő turistaháza, a Téry Ödön menedékház. Építését a Kárpát Egyesület alapítója, a magyar turista mozgalom egyik kiemelkedő alakja, Téry Ödön kezdeményezte 1889-ben. A Téry-ház fölött terül el a varázslatos Öt-tó katl

Bővebben...

A Lomnic-csúcs tövében fekvő népszerű tátrai üdülőhelyet a magyar királyi földművelődési minisztérium alapította 1892-ben. A dicső múltat többek között a Lomnic-szálló idézi, ám a mára elhagyatottan pusztuló épület szomorú látványt nyújt. A település legkiemelkedőbb épülete, a boldog békeidőkben épült pompás Palotaszálló.

Bővebben...