„S ha fel­érünk a tető­re, ha elsüllyed a mély­ben a hét­köz­na­pok vilá­ga, ha a mele­geb­ben zen­gő nap­su­ga­rak elűzik lel­künk árnya­it s tekin­te­tünk büsz­ke öröm­mel öle­li magá­hoz a hegyek ten­ge­rét s a párá­ba vesző messze síkot egy­aránt: úgy érez­zük, hogy még­is csak ez a leg­iga­zibb Tát­ra, a turis­ták Tát­rá­ja.” Nyu­ga­ti irány­ban a Ten­ger­szem-csúcs és a Tát­ra-csúcs, dél­re a Ger­lach­fal­vi-csúcs, dél­ke­let­re a Nagysza­ló­ki és a Bibircs, kelet­re a Nagy-Tar­pa­ta­ki-völgy, a Lom­ni­ci-csúcs, a Jég-völ­gyi-csúcs, a Fecs­ke-torony… Scher­mann Szi­lárd tát­rai gon­do­la­ta­it vissz­han­goz­za lel­künk a Kis-Visz­oka 2428 méte­res csú­csán, miköz­ben a párat­lan kilá­tást szem­lél­jük.

A három völgy (Felkai‑, Nagy-Tar­pa­ta­ki- és Podup­lasz­ki-völgy) talál­ko­zá­si pont­ján maga­so­dó nép­sze­rű csúcs egyi­ke annak a hét­nek, amely sza­ba­don láto­gat­ha­tó a Tát­rá­ban. Hír­ne­ve a Magas-Tát­ra közép­pont­já­ban elfog­lalt helyé­nek köszön­he­tő, és az sem mind­egy, hogy viszony­lag könnyen elér­he­tő: a zöld jel­zés­sel Tát­ra­szép­lak­ról 4 óra alatt érhe­tő el a Fel­kai-völ­gyön a Len­gyel-nye­reg, ahon­nan a sár­ga jel­zés­sel 45 per­ces mere­dek kapasz­ko­dó után érünk fel a csúcs­ra. Per­sze jöhe­tünk Ótát­ra­fü­red­ről a Nagy-Tar­pa­ta­ki-völ­gyön és a Rovát­ka-hágón keresz­tül is, de akkor majd 7 órás úttal szá­mol­junk. És jöhe­tünk észak­ról, Lysza Pola­na felől is a Podup­lasz­ki-völ­gyön, ez eset­ben 6 órás út vár ránk. Bár­me­lyik utat is válasszuk, a Kis-Visz­oka nyúj­tot­ta kilá­tás nem fog csa­ló­dást okoz­ni.

(A jel­vény­szer­ző moz­ga­lom iga­zo­ló­pont­ja a Kis-Visz­oka csú­csa.)

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 1. rész: Magas-Tátra — A magyar turistaság bölcsője