Hazajáró műsorok

Lánzséri-hegység – Az Alpok és a Kisalföld mezsgyéjén

157. rész

“A Soproni hegységgel földrajzilag összefüggnek a Lánzséri hegyek, de geológiailag tekintve, azoktól különböző alkotásúak. Ezek ugyanis kristályos palákból álló bazalt-tömegek párkányán ülnek, melyek a harmadkor végén tódúltak föl. Legnagyobb magasságukat a Pauli-hegyen érik el. Ez tehát egyszersmind Sopronmegye legmagasabb pontja.”

 Bella Lajos: Sopronmegye

Egy évezreden át a Magyar Királyság szerves része, hazánk nyugati őre – ma már Ausztria keleti véghegysége. A Dunántúli-Alpok tagja, a Soproni- és a Rozália-hegység között: ez a Lánzséri-hegység. Nyugati gyepűnk mindig is határőrvidék volt, ahol őrközségek védték hazánkat az Óperencián túlról betörő nyugati seregek ellen. Aztán jött a nagy háború, melynek az osztrákok éppúgy vesztesei voltak, mint mi, ám nem éppen szövetségeshez, „sógorhoz” méltó módon igényt tartottak a magyar többségű területre. A döntés megszületett: negyed százezer magyar idegen fennhatóság alá került. A Burgenlanddá lett Őrvidéken ma már alig 4000-en maradtak a nyugati őrzőkből, akik védik az anyanyelvet, a kultúrát, az évezredes magyar történelmet és nemzeti nagyjaink emlékeit, amelyek ma is elevenen élnek az őrvidéki tájban.

Látnivalók

Látnivalók / Történelmi Magyarország / Őrvidék

Amikor a napóleoni háborúk szelei meglegyintették hazánk nyugati végeit, 1800-ban Sopronba érkezett a hadsereg főparancsnoka, Magyarország nádora, József főherceg. S ha már itt járt, körül is nézett Cenk vidékén gróf Széchényi Ferenc invitálására. Többször feljöttek a bozi magaslatra is, a Fertő mosolygó tájékában gyönyörködni. A látogatások emlékére Széchényi Ferenc 1802-ben kilátót emeltetett. A Gloriette fénye megkopott már, de a Fertő vidéke ma is ugyanúgy ragyog, mint régen.

Bővebben...

A Széchenyi család régi birtoka, Nagycenk nemcsak üres és fényűző külsőség, hanem lelki és szellemi tartalmat, nemzeti örökséget hordoz: a magyarság legnagyobbjainak bölcsőhelye.

A Nádasdyak régi birtoka 1711-ben szállt véglegesen a Széchényi családra, amelynek nemzedékei, ha kellett politikusként, államférfiként, ha kellett Isten szolgájaként, főpapként, ha kellett fegyverrel a kézben, katonaként harcoltak a nemzetért. Gondoljunk csak Szécsényi György érsekre, Magyarország prímására. Vagy Széchényi Antal generálisra, aki 1750 körül kezdte meg a kastély építését. Unokaöccse, Széchényi Ferenc 1783-ban költözött ide és uradalmi központtá tette Cenket. Több tízezer darabos gyűjteményét nem magának tartogatta, a nemzetnek ajándékozta, megteremtve a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait.

És jött az új nemzedék, István, aki az 1830-as években megújíttatta a kastélyt… és az egész országot. Igazi nemzeti polihisztor volt: politikus, író, közgazdász, közlekedési miniszter, de elég csak annyit: a „legnagyobb magyar.” Olyan felbecsülhetetlen életművet hagyott maga után, ami szétfeszíti a kastélyban nyílt emlékkiállítás kereteit. A hídverő ember a dunai hajózástól a vasút fejlesztésen át a lótenyésztésig olyan maradandót alkotott, amivel méltán érdemelte ki még politikai ellenfelei tiszteletét is. De sorsa igazi magyar sors volt. Mert nem olyan örökséget hordozott, ami megengedte volna számára, hogy a megalkuvás útját válassza… ha erre visz az utunk, köszönjünk be hozzá és családtagjaihoz a Széchényi Mauzóleumba, ahol koszorúk és szalagok tömegei jelzik: a nemzet nem felejti apostola emlékét.

Miután a Rongyos Gárda hős harcosai kikényszerítették, hogy nyolc Sopron környéki falu népszavazáson döntsön hovatartozásáról, 1921. decemberében Nagycenken 5 fő szavazott Ausztria, míg 1026 a Magyarországhoz tartozás mellett.

Bővebben...

A trianoni országvesztés után Sopronkeresztúr népének nem adatott meg, hogy döntsön a sorsáról. Ausztriáé lett a Kanizsaiak 15. századi lovagvára is, amely később Nádasdyak kastélya lett, majd miután Nádasdy Ferencnek fejét vették, 1676-ban a mindig jókor és jó helyen lévő Esterházy család kezébe került.

Bővebben...

Sopronnyék eredetileg gótikus erődtemplomát már barokkosították, de külleme sejtet még valami ősiségéből.

Ez a vidék már a kuruc idők csatáinak történelmi színtere. A környéken két ütközet is volt, egyiket Vak Bottyán kurucai megnyerték, a másikon viszont a nyéki császárhű jobbágyoknak köszönhetően Esterházy labancai diadalmaskodtak.

Nyék és Lakompak határában a szőlőhegyen 1660-ban épült a Szent Donát kápolna.

Bővebben...

Itt van ma is, Lakompakon az Esterházyak ostromlott kastélya. Mellette Bethlen fejedelem élharcosa, Tarródy Mátyás síremléke, aki a hagyomány szerint úgy halt meg az 1620-as ütközetben, hogy lova megbotlott a sáncban és maga alá temette lovasát.

A Habsburg uralkodó alaposan megjutalmazta Esterházy Miklóst hűségéért: 1628-ban adományként fraknói birtokot és grófi címet is kapott.

Bővebben...

Doborjánon született a zene egyik „legnagyobb magyarja”, Liszt Ferenc. A világhírű zeneszerző és zongoraművész közel 1400 művet komponált, koncertjeivel bejárta Európát, mindenhol csillagként ünnepelték, de bárhol is élt, mindvégig megmaradt magyarnak.

A ház, ahol 1811-ben meglátta a napvilágot, ma is áll. Falán a mester jelenlétében, 70. születésnapja alkalmából avattak emléktáblát. Liszt magyarságát életében senki nem kérdőjelezte meg, ám az osztrákok úgy gondolták, ha szülőhelyét elcsatolják, azzal szülöttje is az övék lesz. A házra egy német nyelvű emléktáblát biggyesztettek,: „állította a német mesternek a német nép” felirattal. De mi ne vitatkozzunk a sógorokkal, idézzük csak fel magát Liszt Ferencet, hogyan is fogalmazott magyarságáról: „Minden élő művész között én vagyok az egyetlen, aki büszke hazát büszkén vallhat magáénak. (…) Én is ehhez az ősi és erős fajtához tartozom, én is ennek az őseredeti, megszelídíthetetlen nemzetnek vagyok fia.”

Bővebben...

Eltagadhatatlan magyar múltról mesél Csáva Árpád-kori hegyi temploma is. A XII. században a dunántúli Osli nemzetség birtokán emelték Keresztelő Szent János tiszteletére.

Nemcsak emlékeiben, de nyelvében is él még a magyar a Csáva völgyében. A középkori határőrfalu, Felsőpulya népe már Szent István királytól kiváltságokat kapott, ezért is nevezték évszázadokig Nemespulyának. Szent Ferenc kápolnája a 18. században épült. Középkori eredetű kastélyát a 19. században vásárolta meg a Rohonczy család. Ebben az időben Felsőpulya már a járási igazgatás központja volt.

Trianon után tömegével települtek be a németek, alaposan felborítva Felsőpulya nemzetiségi arányait. A maroknyi megmaradt magyar közösséget fogja össze a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület.

Bővebben...

Dérföld mellett az erdőben kis kápolna tartja a vándorban a lelket. 1720-ban építtette Esterházy Gábor, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Ez is egy a sok búcsújáró helyeink közül, hiszen az itt fakadó forrásnál is csodás gyógyulások mentek végbe.

Bővebben...

A történelmi Sopron vármegye legmagasabb fekvésű helysége, a 630 méteren elterülő Lánzsér egy kevésbé ismert, de annál hősiesebb történelmi diadal színhelye. A Rongyos Gárda innen verte vissza az osztrák csapatokat az ezeréves határig, Virányig.

 

Lánzsér várát a 12. században határőrvárnak építette Bárcz fia Miklós nádor. Nyugat-Magyarország leghatalmasabb erődítménye büszkén védelmezte hazánkat a nyugati ellenségtől. A királyi vár IV. Béla idején az Aba nemzetségé lett, majd évszázadokon át váltották egymást a magyar és német birtokosok, sőt egy időben Magos Ferenc hírhedt rablólovag is a várból tartotta rettegésben a környéket. A viszálykodások után a 17. században az Esterházyaké lett, akik meg is erősítették falait. 1620-ban Bethlen Gábor hadai sikertelenül ostromolták, majd a Rákóczi-szabadságharc idején osztrák kézre került, és ha egy magyar várba egyszer osztrák katonaság beteszi a lábát, akkor már tudjuk, milyen sors vár arra…

A várhegy mellett a szomszédos Szent Mihály-hegyen egy másik történelmi emlék rejtőzködik. Úgy sejlik, az 1700-ban Esterházy Pál nádor alapította kamalduli kolostor romjai egykori szerzetes lakói útjára lépve némán tűrik elporladásukat.

Bővebben...

Kaboldon amilyen fényes a várkastély, olyan kísérteties múlttal rendelkezik.  A tatárjárás előtt a soproni Pósa gróf építtette erősséget 1529-ben lerombolta a török, később a 17. században birtokos Kéry család építtette át. 1670-ben Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Bécsbe tartva, hogy a császárnál tisztázzák a Wesselényi összeesküvésben játszott szerepüket, e várba tértek be.

A vár ura, Kéry Ferenc elárulta és feladta Bécsnek vendégeit. A császár ezt az árulást is grófi címmel jutalmazta. A török meg – e számára csekély intermezzo után – 1683-ban fogta magát és újra lerombolta a kastélyt. Aztán ki másé, mint az Esterházyaké lett, akik újjáépíttették és egészen 1963-ig birtokolták. Akkorra már úgy leromlott az állapota, hogy lebontásán gondolkoztak, de egy osztrák család az utolsó pillanatban megvásárolta és újjáépítette a legendás vízivárat.

Bővebben...

A történelmi Sopron vármegye legmagasabb pontja a Pál-hegy. Csúcsát kereszt ékesíti.

Bővebben...