A tör­té­nel­mi Sop­ron vár­me­gye leg­ma­ga­sabb fek­vé­sű hely­sé­ge, a 630 méte­ren elte­rü­lő Lán­zsér egy kevés­bé ismert, de annál hősi­e­sebb tör­té­nel­mi dia­dal szín­he­lye. A Ron­gyos Gár­da innen ver­te vissza az oszt­rák csa­pa­to­kat az ezer­éves hatá­rig, Virá­nyig.

Lán­zsér várát a 12. szá­zad­ban határ­őr­vár­nak épí­tet­te Bárcz fia Mik­lós nádor. Nyu­gat-Magyar­or­szág leg­ha­tal­ma­sabb erő­dít­mé­nye büsz­kén védel­mez­te hazán­kat a nyu­ga­ti ellen­ség­től. A kirá­lyi vár IV. Béla ide­jén az Aba nem­zet­sé­gé lett, majd évszá­za­do­kon át vál­tot­ták egy­mást a magyar és német bir­to­ko­sok, sőt egy idő­ben Magos Ferenc hír­hedt rab­ló­lo­vag is a vár­ból tar­tot­ta ret­te­gés­ben a kör­nyé­ket. A viszály­ko­dá­sok után a 17. szá­zad­ban az Ester­há­zy­a­ké lett, akik meg is erő­sí­tet­ték fala­it. 1620-ban Beth­len Gábor hadai siker­te­le­nül ost­ro­mol­ták, majd a Rákó­czi-sza­bad­ság­harc ide­jén oszt­rák kéz­re került, és ha egy magyar vár­ba egy­szer osztrák kato­na­ság bete­szi a lábát, akkor már tud­juk, milyen sors vár arra…

A vár­hegy mel­lett a szom­szé­dos Szent Mihály-hegyen egy másik tör­té­nel­mi emlék rej­tőz­kö­dik. Úgy sej­lik, az 1700-ban Ester­há­zy Pál nádor ala­pí­tot­ta kam­al­du­li kolos­tor rom­jai egy­ko­ri szer­ze­tes lakói útjá­ra lép­ve némán tűrik elpor­la­dá­su­kat.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 157. rész: Lánzséri-hegység — Az Alpok és a Kisalföld mezsgyéjén