Hazajáró műsorok

Felső-Bodrogköz – Bodrognak, Tiszának egy a hangja

111. rész

“Széphalomról becsavarodtam a Bodrogközre. Országútnak híre se sincs, csak úgy őgyelegtünk faluról falura. Különben nem untam meg magamat, mert a Bodrogköz szép, gazdag vidék. Nyugat felől túl a Bodrogon látszanak a hasonlíthatatlan szépségű Sátorhegyek Újhely mellett, innen a Bodrogon erdős rónaság. Itt is, ott is egy kis erdő, azok között termékeny földek magas sárga gabonával virító zöld mezők, rajtok egy-egy kis tó, szélén sás, apró barátságos alakú faluk, s a házak előtt vidám, ép legénység és szép takaros leányok.”

 Petőfi Sándor: Úti levelek (1847)

Petőfi Sándor nyomdokán a Hazajáró is becsavarodik Bodrogközbe. A Bodrog, a Tisza és a Latorca folyók ölelte sík szigetországba, ahova először Árpád vezér magyarjai érkeztek, s hamar gazdag élettérré tették mocsaras-lápos zegzugait. Aztán valahogy úgy maradt ez a vidék. Állattartásra és földművelésre kiváló természeti viszonyai alig változtak a XIX. századi folyószabályozásokig. Elkerülték a fő kereskedelmi útvonalak és a történelem sorsfordító eseményei, mégis méltó lenyomata egész történelmünknek, hisz épp elzártságának köszönhetően megőrizte sokszínű egységét, sajátos emberi és természeti értékeit. Aztán jöttek a trianoni mészárosok, kettéhasították és peremvidékké tették mindkét felét. Mégsem sikerült elpusztítani: a múlt hagyatékai mellett az élni akarással is találkozhat a Felső-Bodrogközbe utazó.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Zemplén

A Bodrog és a Páltó halastó szögletében máris érdekes helyre érkezünk: itt van egész Felvidék legalacsonyabb pontja, ami alig haladja meg a 94 métert. A holtágak vizi és mocsári vegetációja remekül illusztrálja, milyen is lehetett Bodrogköz a folyószabályozások előtt, amikor zavartalanul kanyaroghatott, amerre csak kedve tartotta a Bodrog és a Tisza is. S mint akit századokra itt felejtettek, majd újra felfedeztek, úgy újult meg az apró Árpád-kori település, Bodrogszög 13. századi gótikus templomának romja.

Talán újra felfedezik önnön értékeiket az Alföld síkja és a zempléni magaslatok találkozásánál ülő Bodrogszerdahely magyar lakói is.

Van mire büszkének lenniük, elég, ha csak a Vécsey-kastélyra pillantunk. A 13. században épült ide vár, csak a császáriak – 1670-ben lerombolták. A kőhalomból a Vécseyek az 1700-as években építtettek kastélyt, amely annyi viszontagság után ma már a községi hivatalnak ad otthont.

A falu görög katolikus közösségének temploma igen érdekes ikonosztázzal rendelkezik.

A Turulmadaras emlékmű a valódi felszabadulásnak, szerdahely 1938-as visszatérésének állít emléket. A határ azóta visszaállt, de legalább a szomszédos községgel összefogva új út épült, így az átjárás az „idehaza” és az „odahaza” között könnyebb lett.

Bővebben...

Karos határában, a Honfoglalás kori Régészeti Parkban kopjafák jelölik az elmúlt században feltárt sírokat. Nemzeti sírkert ez, a Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb honfoglalás-kori temetője, amelynek gazdag leletanyaga jelzi, hogy a magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építhette ki első hatalmi központját.

Bővebben...

Karcsa híres Árpád-kori körtemplomáról, amit Tompa Mihály is versbe szedett.

A Karcsa partinál áll egy másik neves műemlék, az ősi Pácin község reneszánsz kastélya, melyet Észak-Magyarország egyik leggazdagabb főura, Mágóchy Gáspár épített 1581-ben. És a bejárat fölötti címeres kőfaragványban üzent is a jövendőnek: „Bátorság az Istent félni, veszedelmes ellene élni.”

Bővebben...

A Baksa nemzetség addig-addig méregette ezt a remekül védhető kopár dombot, amíg valamikor a 13. – 14. század fordulóján várat építettek tetejére. Giskra hadaitól 1459-ben Mátyás király serege foglalta vissza. Úgy tűnik a bodrogközi várurak makacs egyenessége megbosszulta magát, ahogy szerdahelyen, úgy itt is, 1672-ben az akkori várbirtokos, Soós György csatlakozott a Habsburg-ellenes, Wesselényi-féle szervezkedéshez, ami után a császáriak ezt a várat is felrobbantották.

Bővebben...

Több száz évre visszanyúló hagyománya van Kisgéresen a szőlőtermesztésnek. A falu ”boros” pincesora ma is szolgálja szőlősgazdáit.

Bővebben...

Királyhelmec 15. századi birtokosai, a Pálócziak építették a város feletti dombra várukat. Később a Perényi-család szerezte meg, majd viszálykodások után 1548-ban királyi parancsra lerombolták. Azóta a helyiek csak „Csonkavárként” emlegetik a romokat, amelyekről ragyogó a kilátás a városra és környékére.

Amikor a Fő utcán fejet hajtunk a premontrei szerzetes, költő, volt Királyhelmeci plébános, Mécs László előtt, nem feledjük, hogy a keresztény költő 3 évet ült a kommunisták börtönében.

Bővebben...

Zemplén egyik legősibb települése a „roppant barátklastromokkal” rendelkező Lelesz. Az apátság sokat megélt öreg tornyáról már elkopott az idő. Volt itt esemény bőven, ami koptassa. Az úr 1180-adik esztendejében alapította a kolostort maga Boleszlo váci püspök. Az apátság hamar hiteles hely lett, 1567-ig sok gyertyát égettek körmükre a vaskos falak között okleveleket jegyző szerzetesek. És arról is szól a régi fáma, hogy 1213-ban II. Endre király itt vette hírét Gertrudis megölésének, ezért kegyeletből a templom falai között temettette el a királynő szívét. Sok pusztítás érte az uradalmi központot, a jó premontreiek többször is megerősítették, és az Úristen is valahogy mindig adott nekik erőt az újrakezdésre. A keleti szárny gótikus kápolnájában kopott freskók őrzi még egy büszke korszak emlékét.

Bővebben...

Bély 1781-ben épült Sennyei kastélyának díszes márványtermi fáklyái is kialudtak rég, de mégis megőrizte méltóságát, és legalább a főépület homlokzata megmutat valamit Bély régi fényéből.

Bővebben...

Nagytárkány a hagyomány szerint Árpád fejedelem fiáról, Tarhosról kapta a nevét. Lakói hűen őrzik magyarságukat és történelmüket, így 2005-ben felállították a Felvidék első Trianon emlékművét.

A Balassi család emléke is itt él még a faluban. 2006-ban avatták fel Balassi Bálint andezit szobrát, arra emlékezve, hogy Nagytárkányban élt a költő testvérhúga, sőt, miután elvesztette feleségét, Dobó Krisztinát, tizenkét éves koráig Balassi fia is itt nevelkedett.

A község messze híres büszkesége, a sóhivatal felújított épülete.

Bővebben...