A Bodrog és a Páltó halastó szögletében máris érdekes helyre érkezünk: itt van egész Felvidék legalacsonyabb pontja, ami alig haladja meg a 94 métert. A holtágak vizi és mocsári vegetációja remekül illusztrálja, milyen is lehetett Bodrogköz a folyószabályozások előtt, amikor zavartalanul kanyaroghatott, amerre csak kedve tartotta a Bodrog és a Tisza is. S mint akit századokra itt felejtettek, majd újra felfedeztek, úgy újult meg az apró Árpád-kori település, Bodrogszög 13. századi gótikus templomának romja.
Talán újra felfedezik önnön értékeiket az Alföld síkja és a zempléni magaslatok találkozásánál ülő Bodrogszerdahely magyar lakói is.
Van mire büszkének lenniük, elég, ha csak a Vécsey-kastélyra pillantunk. A 13. században épült ide vár, csak a császáriak – 1670-ben lerombolták. A kőhalomból a Vécseyek az 1700-as években építtettek kastélyt, amely annyi viszontagság után ma már a községi hivatalnak ad otthont.
A falu görög katolikus közösségének temploma igen érdekes ikonosztázzal rendelkezik.
A Turulmadaras emlékmű a valódi felszabadulásnak, szerdahely 1938-as visszatérésének állít emléket. A határ azóta visszaállt, de legalább a szomszédos községgel összefogva új út épült, így az átjárás az „idehaza” és az „odahaza” között könnyebb lett.