Hazajáró műsorok

Barcaság – A lovagkor öröksége

203. rész

Valahol a gótikának is véget kell érnie. És ez a hely éppen itt van, Erdély délkeleti határszögletében, az Olt és a Kárpátkanyar keretébe foglalt, Barca folyó öntözte medencében. A Barcaságon, ahol a teuton lovagok gregorián énekét visszhangozzák a templomerődök és a Kárpátok vaskos védfalai. És ahol a gótika véget ér, a hegyeken túl, keleten már egy másik világ kezdődik. És ez a másik világ időnként áttöri a védfalakat, hogy a Barcaság gyepűelvén keresztül letiporja mindazt, amit a gótika világa jelent. Hazánk délkeleti kapujának őrzésére II. András királyunk 1211-ben telepítette le a német lovagrendet. Várakat, templomokat emeltek, védték a határt, terjesztették a hitet, benépesítették a földet, de túlzott függetlenségi vágyuk lett a végzetük. Önálló államot akartak, így végül magának II. Andrásnak kellett kiűznie őket Magyarországról. Tizennégy esztendő. Mindössze eddig tartott a teuton lovagok korszaka, mégis, a mai napig meghatározzák a vidék arculatát. Ahogy meghatározzák azok a honvédő harcok is, amit az őrálló barcasági magyarok vívtak a nemzetért, a kereszténységért.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Barcaság

Van mit mesélnie Feketehalomnak a középkorról. Például azt, hogy Luxemburgi Zsigmond több oklevelet is innen bocsátott ki. Dúlta török, tatár, oláh, látta elbukni a kurucokat és győzni Bem seregét, szemtanúja volt, ahogy 1945-ben szász lakóit deportálják, mégis vannak még látható jelei a múltjának.

Itt ágaskodik 13. századi templomerődje is, ami a hontériuszi időkben az evangélikusoké lett. Odabent a Szászföldön ritkaság számba menő festett kazettás mennyezet hajol fölénk.

Bővebben...

A barcasági tíz magyar faluhoz tartozó Háromfalu egyike Krizba. Amikor az ősi királyi birtokot, Rákospatakot a betelepült szászok magukévá tették, el is nevezték Krebsbachnak. Így történhetett, hogy a magyarlakta település a reformáció idején a lutheránus hitre tért át. Történelmi viharok próbálták, tűzvészek, földrengések pusztították, de áll az erős vár és él még a magyar Krizbán.

Bővebben...

A Persányi-hegység egyik sziklafokán a Várhegyen leli a vándor a Barcaság egyik őrének maradványait. A vár eredete kétséges, egyesek szerint a Német Lovagrend építette, így ez a híres Öltövényi vár. Egy másik elmélet szerint Hidvégi Nemes Mihály építette a 13. században, de vannak, akik azt állítják, hogy ez a vár egyike azon erődítményeknek, ahol a pogány magyarság védte magát a kereszténységgel szemben.

Krizba várának sziklaormáról egész Barcaság belátható.

Bővebben...

Barcaföldváron állt egykor a Német Lovagrend fő vára, a Marienburg. A ’70-es években a vár nagy része egy földrengés áldozata lett. Nemrég újították fel, de a vár már csak nyomokban hasonlít egykori önmagára.

Ha II. András nem hajítja ki a nagyravágyó lovagokat, Földvár az önálló pápai teuton állam fővárosa lett volna. A tatárdúlás után IV. Béla építette újjá, majd Zsigmond király tartott országgyűlést falai között. A sok ostromot megélt Földvárnak a legújabb kor átkozott szerepet szánt, hiszen itt található a II. világháború egyik legkegyetlenebb haláltábora, ahol rengeteg magyar és német katona halt meg.

Bővebben...

A betörő keleti hordák többször letarolták Barcaújfalut, ám sem a hadjáratok, sem a természeti vészek nem tudták elpusztítani. Amikor Brassóhoz került, a 15. században épült fel temploma is. Német lett az istentisztelet nyelve, de 1781 egy vasárnapján, amikor a szász pap németül kezdett prédikálni, a nép rázendített egy magyar zsoltárra. Így lett végül újfalunak magyar lelkésze. Az önérzetes nép büszke lehet fából faragott festett berendezésére is, hiszen itt egy magyar evangélikus templomokban igen ritka szárnyasoltárral találkozunk.

Bővebben...

Szentpéter Árpád-kori templomának falai még úgy, ahogy megvédték a közösséget a zivataros századokban, de a legújabb kor ármányai ellen kevésnek bizonyultak. Így van az, hogy a Barcaság egyik legrégebbi és legjelentősebb szász településén ma már fehér holló a magyar és a német lélek.

Bővebben...

A barcasági erődtemplomok egyik legszebb példája az Árpád-kori Szászhermányban található. Az eredetileg Szent Miklósnak szentelt, majd luteránussá lett templom már a tatárjárás előtt állt.  Aztán az újabb fenyegetések miatt addig erősítették a falait, hogy kiállta Báthori fejedelem, a moldvai vajda és a kurucok ostromát is. Utoljára a fegyverek zaja 1848-ban verte fel a csendjét, amikor a székelyek rohammal vették be az osztrákoktól. A templomot ölelő védőfal rendszerben a vész esetén ide menekülők számára 200 kamrát alakítottak ki. Békeidőben a családok itt tartották az élelmet és más értékeiket. De a kamrákban különféle műhelyeket is működtek és itt volt az iskola is.

Az erődfal tornyában a kápolna falain különleges 15. századi freskók díszlenek.

Bővebben...

A szászoknak már se híre, se hamva Prázsmáron, de templomerődjük olyan épen megmaradt, mintha tegnap lett volna benne az utolsó istentisztelet. A Német Lovagrend kezdte el a templom építését 1218-ban. Miután őket kiűzték, kora gótikus stílusban folyt tovább az építkezés. Érdekessége, hogy a templomhajóból középen emelkedik ki a nyolcszögű templomtorony. A tatárjárás után megerősítették. A várfalba 275 darab kis kamrát építettek, minden családnak egyet-egyet. Békeidőben raktárnak használták, veszély esetén menedéket nyújtott.

A templom a Világörökség része. A bordás boltozat, a csúcsívek, a zárókövek, és a kivételes, 15. századi Szent Kereszt-szárnyasoltár egy olyan letűnt kor hagyatékai, melynek szellemét földi erővel nem lehet elpusztítani.

Bővebben...