„Dél-Alföldiként természetesen tudjuk, mi az a hó, Szegeden is van internet, utána tudunk nézni a google-ben; Királyrétre érkezve azért gúvasztottuk a szemünk rendesen. A fentiek hatására gyorsan el is engedtem a kitűzött 6 órás célidőt, aztán 7 kilivel a vége előtt az NHH-n kaptam észbe, hogy ez simán meglehetett volna, ha tolom rendesen. Onnan persze már hiába pakolgattam, vagy 5 perccel kicsúsztam, mire a célba értem, de a 42 azért csak meglett 6 órán belül, az meg úgyis válasz mindenre. A Vulkán pedig a világ legjobb szezonzárója,a Börzsöny meg a legmenőbb hegysége.” (Pugris Tamás)

“S ropogtak alattunk a falevelek, káprázatos Börzsönyünkben”

Október utolsó előtti napjára megejtettünk még egy utolsó őszi túraszeánszt. Ilyenkor már érezni lehet az őszi évszak egyre hidegebb leheletét, de az október 30-ra beütemezett XXIII. Börzsöny Vándortúra kifejezetten fenséges időben lett megszervezve. Kegyesek voltak hozzánk az égiek. Bár az ilyenkor megszokott csípős reggel fogadott minket még a szendehelyi tájháznál, de a nap túlnyomó részében simogatóan sütött a Nap és hatolt be sugaraival a börzsönyi fantáziába. A szokásos pacsizás és regisztráció után jól jött a házipálinka folyékony áldása, turbófokozatba kapcsolta a testet, hogy bírja az egész napos tempót. Kellett is ide a kraft, közel 30 kilométer és 735 méteres szintemelkedés várt ránk.

Írta: Borka Zoltán (Felvidéki Csavargók)

Van ott valami a Visegrádi-hegységben. Valami megmagyarázhatatlan, megfoghatatlan. Bizsergésnek, amolyan rezgésnek mondanád, ahol afféle pozitív energiák csapnak össze. Fura egy sexepílje van, de nagyon adja magát.

Október közepén sem volt ez másképp. Bitangul dübörög ilyenkor már az ősz. A négy évszak közül övé a legszebb ruhatár, így mint egy divatbemutatón éreztük magunkat a hegység ölelésében.

Rendhagyóra sikeredett Egyesületünk és a Hazajáró Egylet immár 6. alkalommal megrendezésre került közös bükkaljai hétvégéje. A program már csak nevében utalt a Bükkaljára, idén ugyanis a hétvége túrái a Bükk-fennsíkra és a bükki kövek vonulatára vezettek, illetve a turistaság emlékeit járták be Várkút környékén és Síkfőkúton.

Sorban gördültek be a csallóközi rendszámú autók a Bacsófalvi-tó melletti parkolóba. Korán reggel még ez a népszerű turisztikai célpont is kihalt. Augusztus utolsó szombatján azonban évről-évre, messziről jött emberek gyűlnek össze, hogy a reggeli pára foszlányai közt útnak induljanak.