A hegy­ség pom­pás vonu­la­tai éppen, hogy deren­ge­nek a haj­na­li égbolt alatt. A csen­det a völgy­ből fel­szál­ló kutya­uga­tás töri meg: érkez­nek az első autók a Zsi­bak-for­rás­hoz. A rajt hely­szí­ne kis­sé rend­ha­gyó módon egy diós­je­női jó bará­tunk, Bier Laci bir­to­ka. Rég látott isme­rős arcok dik­tál­ják a kódot, aztán kap­ják is iti­ne­rü­ket, amellyel már indul­nak is a Kő-szirt irá­nyá­ba. Össze­sen 121-en indul­nak útnak, közü­lük 60-an elő­ször jár­nak a Bör­zsöny Ván­dor­tú­rán, ame­lyet immár 26. alka­lom­mal ren­de­zünk meg ked­venc hegy­sé­günk­ben.

Idén is felénk járt a Haza­já­ró túra soro­za­ta, még­pe­dig hami­sí­tat­lan vén­asszo­nyok nya­rá­ban für­dő idő­já­rás­ban vág­hat­tunk utunk­ba. Egy­há­zas­bást­ból a Pogány­vár Foga­dó­tól kiin­dul­va. Igen hosszú­ra nyúj­tó­zott csa­pa­tunk, mivel 72 részt­ve­vő és szí­ne­sí­tés képp még 5 kutyus is velünk tar­tott.

Az idei nyár utol­só hiva­ta­los nap­já­nak reg­ge­lén, a szat­má­ri Kisar refor­má­tus temp­lo­má­nál gyü­le­kez­tek a Tiszai Haza­já­ró túra lel­kes részt­ve­vői. A csa­pat tag­ja­it Gacsá­lyi Gyu­la helyi refor­má­tus lel­ki­pász­tor köszön­töt­te, majd veze­té­sé­vel meg­is­mer­het­tük Kisar tör­té­ne­tét, neve­ze­tes­sé­ge­it, a helyi embe­rek szor­gos men­ta­li­tá­sát, majd belül­ről is meg­te­kin­tet­tük a temp­lo­mot. Az útra indí­tó áldás után lel­kész úr még meg­ven­dé­gelt ben­nün­ket a gyö­nyö­rű paró­ki­án, hogy a lel­ki útra­va­ló mel­let a lábunk­ba is kap­junk egy kis szat­má­ri üzem­anya­got.

A mára­ma­ro­si haza­já­ró túra, idén szep­tem­ber 1‑re esett. A 25 km‑s táv meg­té­te­lé­re 32-en vál­lal­koz­tunk. A leg­fi­a­ta­labb részt­ve­vő egy 3 éves leány­ka volt, aki szü­le­i­vel és test­vé­re­i­vel érke­zett az anya­or­szág­ból. Nagy meg­tisz­tel­te­tés, hogy Moys Zol­tán és Schödl Dávid, a Haza­já­ró meg­ál­mo­dói és ala­pí­tói is eljöt­tek a meg­mé­ret­te­tés­re.