A Ricsóváralja felett elterülő hegység központi részéből, a Rohács, vagyis Szarvas csúcs alól pazar a kilátás. Mint az óriások arénája, úgy fest innen a három oldalról sziklás gerincek övezte szulyói völgykatlan, közepén Szulyóváraljával, fölötte a Szulyó várát hordozó sziklaormokkal. A távolban még a Manin csúcsok is ott figyelik, hogy küzd a katlan mélyén a múlt a jelennel.
A piros jelzésen tovább haladva a Szakáll-csúcs oldalában testközelből is megismerkedhetünk a sziklaóriásokkal.
A Szulyó-hegyek kétágú villára hasonlító gerinc nyugati ágán folytatjuk utunkat Szulyó vára felé, amit a zöld jelzésen haladva érünk el. Szűk és meredek sziklalépcső járat visz fel a Szulyói várba, amelynek csekély maradványait alig lehet megkülönböztetni a környező szikláktól.
A középkorban a Szulyovszky család birtokolta, de csak veszély esetén jöttek fel a menedékvárba. Az ostromok is elkerülték nehezen megközelíthető falait, így még a 18. században is igen jó állapotban volt. Aztán miután a faluban megépült a főúri kastély, a sasfészket végleg elhagyták birtokosai, mígnem a magányos erődöt 1763-ban egy tűzvész végleg felemésztette. Azóta a sziklákkal és a múlt emlékeivel együtt porladoznak maradékai.
A zöld jelzésű tanösvény a természet egy újabb csodás alkotásához vezet. A Szulyói-hegycsoport egyik legszebb sziklaképződménye a 13 méter magas Gótikus kapu.