Amikor 1898-ban egy olasz anarchista meggyilkolta Erzsébet királynét, Kárpát-medence szerte több mint 3 millió emlékfát, cserjét ültettek a magyarok hőn szeretett Sissi emlékére. A földművelésügyi miniszter felhívására belőlük ide, a körmöci erdőbe is jutott néhány példány.
Archives
Körmöcbánya
A Körmöci-hegység koszorúzta völgyben elterülő, alig 7000 lakosú, magas falakkal védett patinás városka Körmöcbánya. Virágkora a 14. századra tehető, amikor Károly Róbert szabad királyi város rangra emelte. Ekkor érkeztek ide az első németek, akik nyomban pénzverdét is alapítottak, amely a legújabb korig meghatározta a város történetét. A körmöci ugyanis a történelmi Magyarország legjelentősebb pénzverdéje volt. Itt verték a királyi ezüstgarast és az aranyforintot, a híres aranydukátot, ami évszázadokon át a legjobb fizetőeszköz volt Európában. Az egykori aranykor emlékét a régi patríciusházak őrzik.
Újvidék
A történelmi Bács-Bodrog vármegyében, a Duna bal partján fekszik Újvidék. A legenda szerint a várost a török kiűzése után a folyó túlpartján fekvő Péterváradról áttelepült katonák alapították. 1748-ban kapott városi jogokat Mária Teréziától. Újvidék ugrásszerű fejlődésen ment keresztül a Monarchia idején, ekkor épült a központ legtöbb, ma is régi fényében ragyogó épülete.
Breznóbánya
A Garam jobb partján, fontos utak kereszteződésében elterülő Breznóbánya ideális kiindulópont az Alacsony-Tátra gyömbéri részének bebarangolására. A Felső-Garam-medence kulturális és ipari központja. Breznóbánya szimbóluma az 1830-ban épült Várostorony, de az idelátogató megcsodálhatja a régi városházát és a gótikus eredetű, majd a 18. században átépített római-katolikus plébániatemplomot is. A főteret szépen felújított régi polgárházak szegélyezik.
Versec
Régi magyar település a Dél-Bánságban. A 18. századtól a Temesi bánság egyik területi székhelye, a dualizmus korában a Monarchia egyik leghíresebb borvidéke lett. A főtérhez közel magasodik a város legnevezetesebb épülete, a Szent Gellértről elnevezett neogótikus katedrális, ami kísértetiesen hasonlít a budavári Mátyás templomhoz. A templom 1914-ben épült különleges orgonájáról is nevezetes. De az idelátogatók nem mulaszthatják el a város szülöttje, a két háború közti korszak egyik legnagyobb írója, Herczeg Ferenc szülőházának meglátogatását sem.
Bélabánya
Saskő urai a 13. században szemet vetettek a szomszédos Selmechez tartozó Fehérbányára, sikertelenül. Az ezüstjéről ismert Bélabánya csak később vált el Selmecbányától, majd 1450-ben városi rangot kapott. A központban ma is áll a 13. században, későromán stílusban épült Szent János katolikus plébániatemplom.
Petrozsény
A Déli-Kárpátok lábainál, a Páring és a Retyezát ölelésében fekszik Petrozsény. 200 éve itt még egy kicsiny, békés pásztorfalu állt. Aztán a föld alatt felfedezték a környék kincsét, a feketeszenet, amelynek kitermeléshez sok-sok emberre volt szükség, így a falu idővel a monarchia hatalmas iparvárosává duzzadt.
Bánffyhunyad
Ha átmegy az ember a Királyhágón, hamar a Bánffyhunyadi-fennsíkra ér, amelynek központjában a főút mentén fekszik Kalotaszeg központja, egyben egyetlen városa, Bánffyhunyad. A Bánffy család ősi birtoka 100 éve még 90%-ban magyar anyanyelvű volt, ma viszont tízezer lakójának már csak alig egyharmada magyar. Kalotaszegre jellemzően ők szinte mind reformátusok. Vallásukat a főtéren emelkedő impozáns Árpád kori gótikus templomban gyakorolhatják.
Selmecbánya
A különleges hangulatú városka története szorosan összefügg a bányászattal, hisz már az ókor óta arany és ezüst után kutakodtak itt, nem kevés sikerrel. Selmecbánya a középkortól hosszú évszázadokon át bányáiról, aranyműveseiről és iskoláiról messze híres városa volt hazánknak. Olyannyira, hogy 1762-ben itt jött létre a világ első bányászati akadémiája, és 1782-ben – Pozsony és Debrecen után – már a Királyság harmadik legnépesebb városa volt, a maga 23 ezer lakosával. Ma már csupán nyolcezren élnek itt, elsősorban a turizmusra hagyatkozva. A belváros 1993 óta a világörökség részét képezi.