Archives

Nagykő-havas csúcs és menedékház

A gyephavason fekszik Csűrkösmező, amelynek közepén az Erdélyi Kárpát Egyesület újjáépített menedékháza várja a megfáradt vándort. A házat az Egyesület Négyfalusi Osztálya tartja karban.

A Nagykő-havas csúcsa Kárpát-kanyar egyik legpompásabb kilátóhelye. A szélrózsa minden irányába varázslatos a panoráma.

Hétlétra vízesés

A Brassói Turista Egyesület lelkes tagjai 1929-ben tárták fel a Szabonya-patak felső folyásának varázslatos szikla-völgyét, majd a következő évben ki is építették a Hétlétrát. A természeti csodát a sebesen alázúduló pataknak köszönhetjük, ami szabályosan kettévágta a gigantikus sziklatömböt, kialakítva a 160 méter hosszú, igen szűk és meredek mészkőszurdokot. A dübörgő víz a hét egymást követő lépcsőn összesen mintegy 60 métert esik.

Tömösi-szoros – Magyarvár

A Déli-Kárpátok egyik legszebb és legjelentősebb átjárója a Tömösi-szoros. Az 1848-as szabadságharcban egy árulás következtében itt elesett katonák emlékét őrzi a Magyarvár, amit a román megszállók már többször is meggyaláztak

Keresztény-havas csúcs és a Julius Römer menedékház

A XIX. században fellendülő természetjárás 1880-ban nyert szervezett formát, amikor szász turisták Nagyszebenben megalakították a Siebenbürgischer Karpaten Vereint. Az egyesület hamar felvirágoztatta a dél-erdélyi turistaéletet. Aztán jött 1945, s az új hatalom törvényen kívül helyezte az SKV-t, menedékházait pedig államosította. Fél évszázados kényszerszünet után Szebenben, majd Brassóban is újjáalakult a szászok Kárpát Egyesülete, sőt, itt a Keresztény-havason még egykori menedékházukat, a Julius Römer hüttét is sikerült visszaszerezniük.

A menedékháztól alig félórás túra vezet a Keresztény-havas csúcsára, ahová kikerültek a turistákat tájékoztató táblák. Innen gyönyörű panoráma nyílik a Bucsecsra, a Baj-havasra, Nagykó-havasra, Csukásra, a háttérben pedig a Barca-mező, a Bodoki-havasok és a Persányi-havasok nyújtanak csodálatos látványt.

Salamon-kő

A Cenk-hegyről a kék jelzésen haladva, majd egy jelzés nélküli útra kanyarodva érjük el a Salamon-követ. A legenda szerint ebben a sziklaodúban bujkált Salamon király élete utolsó éveiben. Mikor megcsapta a halál szele, koronáját az egyik tölgyfa odujába rejtette. Salamon koronáját ma is Brassó város címerében láthatjuk.

Cenk-hegy

Brassó felett magasodik a Cenk-hegy. Régi sziklaút vezet a hegyre. Az út a 80 éve a sziklába vágott Gábony-lépcsőn emelkedik felfelé a sárga háromszög jelzésen. A nép ajkán számos legenda keringett a hegyről, az egyik szerint Cenk egy óriás volt, akit fekve, álmában ért a végzet. A csúcs északi oldalában 1873-ban építették az első kilátót, ahonnan csodás kilátás nyílik Brassóra és a Barcasági-síkra. A Cenk-hegyen egykor milleniumi emlékmű magasodott, ami barbár pusztítás áldozata lett. Ma már csak alapjai láthatók a csúcson.

Veréb-hegy

Az Ipoly-menti tanösvényen haladva érhető el a Veréb-hegy. A kilátótoronyból remek kilátás nyílik az Ipoly-mente vizes élőhelyeire és településeire. Szemben az Ipoly túlpartján ott emelkednek a Cserhát és a Börzsöny-hegység vonulatai is.

Tesmag – Ipoly-menti tanösvény és Jégmadár Központ

A Hunt család ősi birtoka Tesmag. A falu központjában világháborús emlékmű őrzi a hősök emlékét. Tesmag nagyszabású közösségépítő rendezvénye a Tesmagi Vigasságok. A falu közelében található az Ipoly Unió Jégmadár Központja, amely az Ipoly-mente környezeti és kulturális értékének megőrzésével foglalkozik.

Az Ipoly-menti tanösvény a folyó természeti értékeit mutatja be. A tanösvény különlegessége, hogy az idelátogató turista egyszerre ismerheti meg a vizes és a szára élőhelyek jellegzetes világát.