A Királyerdő északkeleti peremén kiterjedt karsztfennsík, a Zichy-határ terül el, amit sokan tévesen tízfalusi-fennsíknak nevezik, pedig nem árt tudni, hogy a „Zichy határ” román neve az impérium váltáskor lett „Zece hotare”, amit aztán később, elfeledve az eredeti elnevezést magyarra visszafordítva neveztek „Tízfalusi-határnak.”
Archives
Vársonkolyos – Magyar-barlang
A régi bányásztelepülésnél egy picit kiszélesedik a völgy, ám Sonkolyos alatt az éles kanyarulatánál, a Méhsed folyó torkolatvidékén újabb barlang tátong. Ez a híres Magyar-barlang, amely az egész karsztvidék egyik legnagyobb bejáratú barlangja, amelynek a folyótól védett üregében már az őskortól meghúzódott az ember is.
A Vársonkolyosi-szorosban van Közép-Európa egyik leghosszabb, több mint 50 kilométeres járata is. A Szelek barlangját a lyukból kiáramló erős szél miatt már ismerték a helyi juhászok, első ismert felfedezője 1957-ben a kolozsvári barlangász, Bagaméri Béla volt.
Zichy Ödön-cseppkőbarlang
A cseppkőbarlangot 1903-ban Handl Károly vasúti felügyelő fedezte fel, majd Veress István révi református lelkésszel, és a bihari turizmus apostolával, Czárán Gyulával kezdték feltárni. 1905-ben már fel is avatták és a környék birtokosáról, a turistamozgalmat támogató Zichy Ödön grófról nevezték el.
A barlang bejáratához közel Gróf Zichy Ödön az EKE buzdítására emeletes turistaszállót épített, de Trianon után az új gazdák nem becsülték meg, s a dicső múltú épület ma is elhagyottan düledezik.
Révi-szoros
A Körösfőnél eredő Sebes-Körös itt, Rév mellett tör át az úgynevezett Cholnoky-mészkőtömbön. A Révi-szoros valamikor az egyik legfontosabb kapu volt Erdély és az Alföld között. Ezen a völgyön keltek át a honfoglaló népek, és a középkortól a kereskedők is itt bonyolították áruforgalmukat. Tutajokon szállították az erdélyi árut, főleg sót és fát Belső-Magyarország felé. A Révi-szorosban fontos vámszedőközpont működött. A tutajok a sziklafalba épült toronynál, a Tündérvárnál kötöttek ki, míg az erőd mögötti barlang a vámként elkobzott áruk tárolására szolgált.
A változatos élővilágú szoros a Sebes-Körös és a felszín alatti vizek közös munkája révén alakult ki. Míg a Körös felülről, a beszivárgó, felszín alatti vizek belülről emésztették a mészkövet, ami karsztosodáshoz vezetett. Jellegzetességét barlangjai és magas sziklafalai adják, amelyek a barlangászok mellett a sziklamászókat is vonzzák.
1940-ben, amikor a II. bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért hazánkhoz, Révre a Szegedi Magyar Királyi 18. zászlóalj vonult be. Fogadásukra hatalmas ünnepséget rendeztek és a szorosban a „Laposkő” nevű sziklában kőbe is vésték a felszabadulás emlékét. A kommunizmusban igyekeztek eltüntetni a feliratot, ám nem sikerült teljesen, néhány betű ma is kivehető és az emlékekből úgysem törölhetők ki a hazatérés mámoros pillanatai.
A szoros régen csak gyalog vagy tutajjal volt járható. Kivételes szépségét a Nagyvárad és Kolozsvár között 1870-ben megnyílt vasútvonal tárta fel a nagyközönség előtt.
A szoros közepe táján egy pazar vízesés zuhan a Sebes-Körösbe.
Széples-csúcs, Bran, Arcer
Az Arcser és a Cibles csúcsai közti nyeregből csodás kilátás nyílik a szomszédos Radnai-havasok ormaira, köztük a Horthy-csúcsra is, de láthatjuk innen a Máramarosi-havasokat, az Arcser sziklás ormát és a Hunyadi-csúcsot is.
Régebben sok vita volt arról, hogy a Széplesnek melyik a legmagasabb csúcsa. Nos, ez mára eldőlt, a legmagasabb a Bran, utána következik a Széples-csúcs. A különbség csupán 1 méter.
Az Arcser rendelkezik a legmarkánsabb sziklákkal. Főleg az északi és nyugati oldalon szakadnak le meredeken.
Tündérkert
A kék jelzésről letérve, az Arcser oldalában különleges világ várja a vándort. Páratlan természeti képződmény a Tündérkert, mivel hatalmas sziklák védik a betörő szelek ellen, így a benti melegebb klímának köszönhetően rengeteg virág nyílik itt.
Garam-forrás
A Király-hegy oldalán, a Beszniki fenyveserdő közepén ered a Garam. Itt kezdi meg 275 kilóméteres kanyargós útját, hogy Párkány mellett a Dunába lehelje a lelkét.
Túra a Király-sziklára
A Király-hegyre három csúcson át vezet az út. Az első a Bartko-csúcs, majd a Középső-hegy következik, ahonnan vethetünk egy pillantást a nagy testvérre, a Magas-Tátrára. Így érjük el Gömör tetejét, az Alacsony-Tátra legkeletibb csúcsát, a Királyhegy kopasz ormát, ami víz- és tájegység választó csúcs is egyben.
Az Alacsony-Tátra végső kiemelkedése a Király-szikla, amihez a magyarok számára igen kedves monda fűződik, ugyanis Mátyás királynak volt itt vadászterülete. Úgy tartja a néphit, hogy a király vadászatai alkalmával előszeretettel pihent meg ezen a sziklaormon, s egyik alkalommal, amikor odafent lakmározott, az egyik kősziklába latinul bele is véste a nevét: „hic hospitatus est Mathias, rex Hungariae.”
Túra az Andrejec menedékkunyhóba
A feketevági víztározótól a Dikula-patak mentén vezet a kék jelzés a Prihebika-nyeregbe. Itt érjük el a főgerincet. Az út alpesi réteken, a törpefenyvesek és a sziklabukkanások világbán emlékeztetnek arra, hogy már 1500 méter felett járunk. A főgerincen továbbhaladva érkezünk meg a Téli-víz forrás melletti menedékkunyhóhoz.