A Torjai-hegység legmagasabb pontja a Cecele. Innen csodálatos kilátás nyílik a Csíki-havasokra, a Csomád-hegységre és Háromszékre. Tiszta időben a Kárpát-kanyar hegyei is előbukkannak.
Archives
Nyerges-tető
Mennyi honvédő háború és mennyi véráldozat kötődik e rögökhöz. Porlott a székely 1849-ben is, amikor a szabadságharc utolsó székelyföldi csatájában, a Nyergestetőn Tuzson János maroknyi csapata élet-halál harcát vívta az osztrák-orosz túlerővel szemben.
A Nyerges-gerincét a Csíki-havasok déli nyúlványához is sorolják. A kék jelzésű szekérúton haladva a Lenkert után az első csúcs a Balázs-dombja.
Valójában nem is igazi hegycsúcsok ezek, inkább a lapos gerincekből kiemelkedő kisebb púpok.
A fenyves erdők a völgyekbe szorultak. Az irtásrétek és legelők takarta hegyhátak ideális helyszínei a legeltetésnek.
Az erdők hiánya a kilátásoknak is kedvez. A Köpüs-tetőnél nyugat felé a Dél-Hargita vonulata és a Csomád összetéveszthetetlen vulkáni kúpjára nyílik kilátás. Keletre a Kászoni-medencét a Csíki-havasok keretezik.
Mincsol (Csergő)
Kijó falucskából vezet az út a Mincsol tömbjére, ahonnan csodás kilátás nyílik a Csergő környékére.
Alvó szerzetesek
A hatalmas fekvő emberi alakra hasonlító lepusztult mészkő-képződményeket nevezi így a néplélek, talán arra emlékeztetve, hogy a kereszténység első képviselői ezen a vidéken a bencés rendi remete szerzetesek voltak.
Lisza-csúcs
Az adótornyáról könnyen felismerhető Lisza-csúcsról szép időben csodás kilátás nyílik a környékre.
Túra a Mária-kőre
A Mária-kőre sűrű fenyvesben vezet az út. A túra első állomása a mészkőszirt déli kilátója. Alattunk a mélyben Kis-Békás-szoros, szemben a fölé magasodó Szurdok-kő, távolabb a Kis-Békás kiszélesedő völgye terül el. Ott ül az ölében Alsókisbékás elszórt tanyavilága. A XIX. század végén ebben a völgyben még fűrészek dolgoztak, a faárut a patak menti faúsztató csatornán szállították le, ám a víz elsöprő ereje mára az építmény nyomait is elmosta.
Továbbhaldva egy újabb kilátópontra, a Fekete-toronyra érünk. Amilyen monumentálisnak hatnak a Békás-szoros sziklafalai odalentről, olyan szédítőek a mélységei idefentről. Ezekre a szirtekre már kevesebb turista merészkedik fel.
Kis-Békás-szoros
A Kis-Békás szurdokán turistaút vezet végig. A patak fölötti függőhídról visszatekintve a Pokol tornáca hegyes sziklája hajol fölénk. A part menti erdei út mentén haladva pazar kép tárul elénk vizesésekkel, zúgókkal, óriás sziklatömbökkel tarkított patakról.
Kis-Cohárd
Ki ne ismerné a klasszikus képet, ahogy a Kis-Cohárd mészkőszirtje, mint egy pazar sziklakulissza emelkedik a Gyilkos-tó fölé.
Megmászása első látásra hegymászó felszerelés nélkül szinte lehetetlennek tűnik. A tömb túloldaláról mégis egy keskeny, köves és meredek erdei turistaút vezet a tetejére. Már ha nem a híres sziklamászó utak egyikét választjuk.
Akármilyen úton-módon is érkezünk, megéri a fáradtság és a lenti tömegből való felemelkedés. A Kis-Cohárd csúcsplatójának szédítő magasságából pazar kilátás nyílik a Gyilkos‐tó fölé magasodó Hagymás-hegység szirtekkel takart gerinceire.
Talán innen a leglátványosabb a Gyilkos-kő sziklája és leszakadt sarka is, amelynek a tó a keletkezését köszönheti.
Tászok-tető
A Tászok-tető ősi kultikus hely, az úgynevezett „írott kövekről” nevezetes. A 20. század elején nyolc darab rovott kőtömböt találtak itt. A 6. századra datált feliratokat kutatók, régészek és történészek is tanulmányozták, ám jelentéstartalmukat máig nem sikerült megfejteni. A román kommunisták persze mindent megtettek, hogy eltüntessék a nyomokat; egy részüket felrobbantották, és a salamási iskola alapjába is került belőlük. De a székelyek tudatából nem lehetett kitörölni őseik egykori szent helye, a Tászok-tető szellemét.