Mennyi hon­vé­dő hábo­rú és mennyi vér­ál­do­zat kötő­dik e rögök­höz. Por­lott a szé­kely 1849-ben is, ami­kor a sza­bad­ság­harc utol­só szé­kely­föl­di csa­tá­já­ban, a Nyerg­es­te­tőn Tuzson János marok­nyi csa­pa­ta élet-halál har­cát vív­ta az oszt­rák-orosz túl­erő­vel szem­ben.

A Nyer­ges-gerin­cét a Csí­ki-hava­sok déli nyúl­vá­nyá­hoz is sorol­ják. A kék jel­zé­sű sze­kér­úton halad­va a Len­kert után az első csúcs a Balázs-domb­ja.

Való­já­ban nem is iga­zi hegy­csú­csok ezek, inkább a lapos gerin­cek­ből kiemel­ke­dő kisebb púpok.

A feny­ves erdők a völ­gyek­be szo­rul­tak. Az irtás­ré­tek és lege­lők takar­ta hegy­há­tak ide­á­lis hely­szí­nei a legel­te­tés­nek.

Az erdők hiá­nya a kilá­tá­sok­nak is ked­vez. A Köpüs-tető­nél nyu­gat felé a Dél-Har­gi­ta vonu­la­ta és a Cso­mád össze­té­veszt­he­tet­len vul­ká­ni kúp­já­ra nyí­lik kilá­tás. Kelet­re a Kászo­ni-meden­cét a Csí­ki-hava­sok kere­te­zik.