Az Erdélyi-érchegységet északról kerülő Kis-Aranyos völgye szemrevaló, békés tájék. Az Alsóvidra községhez tartozó Nemesi falu határában, egy megtörő plató lépcsőjén varázslatos vízesés zuhog le, mésztufa gátat építve. Szemközt a vízeséssel egy másik nevezetes természeti ritkaság, az úgynevezett Csigahegy évmilliók emlékeit őrzi. Első pillantásra nem tűnik különlegesnek, de ha közelebbről megnézzük, szikláiba 35 féle puhatestű kövült bele, ősi földtörténeti korok lenyomataként. Talán a kis Janku is lejárt néha megmártózni a vízesésben vagy megkövesedett csigát gyűjteni, mielőtt jogászhallgató lett Budapesten. Mert itt, Vidrán, ebbe a békés tájékba született bele a később népirtó parasztvezérként hírhedté vált Avram Iancu.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vízesés.
Magasság: 705 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Csigahegy felől (600 méter; 10 perc; 60 méter szintemelkedés).
Imrikfalvához közel nyílik a karsztvidék legrövidebb szurdoka, a Zejmár-szakadék. A Gerava-fennsíkról délre lefolyó patak rövid útja alatt igen komoly vízesésrendszert alkotott.
A szorost 1963-ban nyitották meg, azóta itt is létrák, láncok és fémtálcák segítik az előre jutást.
A szurdok legmagasabb vízesése, a Nálepka.
A Holló-szikla bércein ébred rá az erre járó vándor, hogy a hegységben nemcsak a szurdokok, hanem a szirtek is gigantikus látvánnyal fogadják.
Az első ismert turisták, akik végigjárták a völgyet, az iglói tanár, Róth Márton és társai voltak 1898-ban. Ők fedezték fel a völgy felső részén szűkülő hasadékot, azaz a gugyort.
A hegység legnagyobb kiterjedésű mészkőplatója a Glatz. A Glatz-utat a 18. században az akkori tulajdonos Csáky család építtette.
Ha valaki a Glatz-fennsíkra akar feljutni, előbb-utóbb egy patakmederben találja magát. Épp ezeknek a keskeny sziklaszurdokoknak a bejárása adja a káposztafalvi túrák savát-borsát.
A közel 4 km hosszú Piecky-völgy alsó, szelídebb részét a patak egyedülállóan fehér mészkavicsai után Fehér-völgynek is nevezik.
Az addig békés völgy a középső részén egyre zordabb szakadékokkal övezett szurdokká alakul. A forrás és a torkolat közötti nagy szintkülönbség okozza, hogy a Glatz-fennsíkon még békésen folydogáló patakok egyre mélyebbre vájják magukat a mészkőmederben.
A szurdokba haladva érjük el a 13 méteres Nagy-vízesést, amely az első feltárók számára komoly kihívást jelentett. Itt van a karsztvidék leghosszabb létrája, a maga 50 fokával és 20 méterével.
A Nagy-vízesés fölött egy igen szűk hasadékban megyünk tovább. Ez a völgy legvadregényesebb része, ahol a falétrák közvetlenül a patakmeder fölött vezetnek.
A 10 méter magas Teraszos-vízesés egy barlang beomlása után alakult ki. A zuhatag több kemence alakú mélyedést vájt a sziklafalba, ezért is nevezik a völgyet piecnek, ami magyarul üstöt, kemencét jelent.
A Dukla környéki második világháborús harcok intenzitását jelzi, hogy volt olyan magaslat, ami több mint hússzor cserélt gazdát. A magyarok parancsnoka László Dezső volt, akit 1949-ben a kommunisták Budapesten kivégeztek. Az volt a bűne, hogy sikerült megtörni a szovjetek előrenyomulását és megakadályozni, hogy a hágón betörve lenyomuljanak fővárosunk felé.
De a véráztatta gerincet járva emlékezzünk az I. világháború hőseire is, akiknek szintén a hágón betört oroszokkal kellett megvívniuk és sikerült is őket kiszorítani hazánkból.
A gyepes dombvidéki tájba szervesen illeszkednek a hegyi mócok jellegzetes, szalmafedeles tanyái. Az enyhén hullámzó legelőkön oldalazva egyre jobban kitárulkozik alattunk a Kolostor- és a Remetei-szoros sziklavilága. Észak felé a Bedellő karsztvidéke tárul elénk.
Keletről lassan a szomszédos Érchegység tetői is mellénk szegődnek.
A Torockói-hegység varázsát legfőbb alkotó kőzetének, a mészkőnek köszönheti, ami helyenként akár a 700 méteres vastagságot is elérheti. A látványos szorosok, hasadékok, szakadékok és szirtek a mészkőmasszívumot szétrepesztő kéregmozgások és a víz oldó és koptató munkájának az alkotásai.
A Nika-kő aljába érve meredek emelkedő vár ránk a sziklabérc tetejéig. A lankás dombvidékből hirtelen kibukkanó mészkőszirtek amilyen látványosak, olyan nehéz feljutni a tetejükre.
A hegység egyik legvadregényesebb szurdoka, a Remetei-szoros, ahol vaslétrák és sodronykötelek segítik az előre jutást. A szoros egyik ikonikus pontja a sziklakapu, vagy, ahogy a helyiek hívják, Viadukt rég beomlott barlangfolyosója klasszikus fotó háttér.
A szorosból a Diódi-völgybe érkezünk meg.
A „messzirelátó kopasz Pilis-tető” az enyediek időjárás-mutatója: ha a csúcs ködben van, elromlik az idő.
