Az ásványvizes tanösvényen fekszik Cseredomb, ahol borvízforrás található. Évszázadok óta járnak ide a környékből, s akinek nincs nyavalyája, asztali vízként is nyugodtan fogyaszthatja ezt a rendkívül jó ízű forrásvizet. A Csiga-dombot Erdély legnagyobb aragonit-előfordulásával rendelkező dombját a ma is aktív sós-meszes ásványvízforrás építette, évezredek alatt.
Archives
Sószoros
Természetvédelmi terület a Sószoros. Több tízmillió évvel ezelőtt a Kárpátok felgyűrődésével az Erdélyi-medence süllyedni kezdett, s a mélyedésében szárazföldi sós beltenger alakult ki, ami úgy 20 millió évvel ezelőtt kiszáradt. A kiülepedett sóréteg pedig meggyűrődött, és mutatós sóhegyként tört a felszínre, amiket ma is megcsodálhat az errejáró.
Vörös sziklák
Kojsó fölött mesébe illő sziklaformák bújnak meg. A Vörös sziklák vagy Turniska néven emlegetett sziklacsoport tagjai közül a legnevezetesebb a Bagolyvárnak nevezett sziklakapu. A hely szinte teljesen ismeretlen a hazai turisták körében, pedig nemcsak a látványa elragadó, de nagyszerű sziklamászó utakat is rejt magában.
Déményfalvi-cseppkőbarlang
Az 1921-ben, 870 méteres magasságban felfedezett cseppkőbarlang igen változatos formavilágú képződményekkel rendelkezik. A jól kiépített útvonalon hat szintet bejárva álmélkodhatunk a varázslatos cseppkődíszítésekben: a sztalagmitnak nevezett függő cseppkövekben, a sztalaktitnak hívott álló cseppkövekben és a kettejük összenövésével kialakult oszlopokban, a sztalagnátokban. A legalsó szinten a föld alá bújt Déményfalvi-patak itt-ott kisebb tavakat is alkotott.
Fehér kövek
A Vigyázót rengeteg hegyi patak szabdalja szét. A meredek szurdok egyikébe a Székelyó-patak folyik, ami három lépcsőn ereszkedik alá.
Istenszéke
Dédabisztráról a Bisztra, majd az Utas-patak völgyein keresztül érhető el a Kelemen-havasok jellegzetes platós csúcsa, az Istenszéke. A hatalmas andezit sziklákkal szegélyezett csúcs a Bisztra és a Galonya völgye fölé magasodik, ragyogó kilátást nyújt a Maros-völgyére és a Görgényi-havasokra.
Dobsinai-jégbarlang
Ha a Káposztafalvi-karszttól délre fekvő Dobsinai-hegyekben járunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül Európa egyik legnagyobb jégbarlangját, a világhírű Dobsinai-jégbarlangot. A 972 m magasan található sziklaüreg a Gölnic menti főútról, közel fél órás gyalogtúrával érhető el. Valahol itt kapaszkodott fel 1870. július 15-én Ruffiny Jenő, dobsinai királyi bányamérnök, Láng Gusztáv honvédhadnagy és Méga Endre városi tisztviselő társaságában, hogy elsőként fedezzék fel a Jéglyukat. Dobsina város hamar felismerte a barlang jelentőségét és sokat áldozott annak feltárására és kiépítésére. Előbb fából készült gyalogjárókkal és lépcsőkkel látták el, majd 1887-ben – a világon elsőként – villanyvilágítást kapott. A Magyarországi Kárpát Egyesület népszerűsítő tevékenységének köszönhetően a barlang a turisták egyre népszerűbb célpontjává vált. Az érdeklődés nem csappant az elmúlt évtizedekben sem. A barlang különlegességét jelzi, hogy 2000-ben az UNESCO Világörökség részének nyilvánították és a világ 14 természeti csodája között is számon tartják. A mintegy másfél km hosszú barlang egyharmada ma már szigorú rend szerint, csak vezetővel látogatható. Világítani nem szabad, egy csoport legfeljebb fél órát tölthet lent. Érdemes nyáron is melegen felöltözni, mert a levegő hőmérséklete a barlang alsó részeiben, télen-nyáron fagypont alatt marad. A 400 ezer éves barlang jegének folyamatos kicserélődése 5-7000 évig tart, a jég folyamatos mozgásban van, vízszintesen úgy 3-4 cm-t halad évente. A jégréteg vastagsága a Nagyteremben eléri a 27 métert is. Itt, a legtágasabb teremben láthatjuk a leglátványosabb jégformákat, az „oltár”, és a „kút” elnevezésű képződményeket is. Mikor a Dobsinai-jégbarlangot meggondolatlanul összekötötték a Sztracenai-barlangrendszer járataival, a megváltozott huzatviszonyok miatt a jég rögtön olvadni kezdett. Amint ajtóval lezárták az átjárót, a jelenség megszűnt; ez is jól mutatja a jégbarlang érzékenységét.
A barlangot Jókai Mór is meglátogatta és élményeit be is építette „A lőcsei fehérasszony” című regényébe:
„A magyar föld természeti ritkaságainak Kohinoorja, a dobsinai jégbarlang. Itt e hegy mélyében lakik az egyik demiurgus, a földszellem, aki jégből alakít. Kezdi mint bányász, mély üregeket váj, vízzel, szénsavval, azután folytatja mint építész, óriási boltozatokat emel a mélységek fölé, rengeteg oszlopokkal jégből. Aztán oltárt emel, magasat, széles grádicsokkal. Nem feledkezik meg a boltozatos folyosókról sem,(…) van, óriásoknak való szánkapálya, a mesebeli üveghegy, hanem a főtermében a tükörpadlaton egész mulatozó emberi társaság számára van elég hely. Mikor épít, vakmerő, mint egy titán, mikor díszít, gyöngéd, mint egy tündér.”
Megközelítés, nyitvatartás, árak: A barlangot ne Dobsina városában keressük, hanem attól 18 kilométerrel északra, Dobsinska településrésznél. Itt tehetjük le az autót (parkolás 3 euro) és sétálhatunk fel a barlanghoz, az út mindössze 1 km, amit fél óra alatt tehetünk meg. A jégbarlang május közepétől szeptember végéig tart nyitva keddtől vasárnapig. Másfél óránként indulnak turnusok, az első 9:30-kor, majd 11:00-kor, 12:30-kor, míg az utolsó 14:00 órakor. A felnőtt belépő 9 euro, a gyerek 4,50, a diák (6-15 éves korig) és a nyugdíjas (70 felett) 8 euro. A jégbarlang honlapját itt találjuk.
Helivágási-sziklák
Mikor már bejártad a Pieninek minden fontos kirakathelyét Nedec várától Kunigunda váráig, a Dunajectől az Okraglicáig, sőt legmagasabb ormára, a Magas-sziklára is felkapaszkodtál, talán eszedbe jut, hogy ezt a hegységet alaposan megismerted. Ám ezt csak akkor mondhatod el magadról, ha jártál a Helivágási-sziklákat is rejtő Plasna tömbjén. Mi a Helivágásról induló zöldet választjuk, amelyen egy óra izzasztó túra után érjük el a Plasna 889 méteres csúcsát. Balra Nagyhársas, jobbra a Dunajec völgye, szemben Helivágása, fölötte a Szepesi-Magura, közvetlenül alattunk karsztvölgyek és szakadékok tarkítják a pienini tájat. A sziklaágban rövid útkeresés után a mészkőomlások között megtaláljuk a jelzetlen, meredek ösvényt, ami az egyik legnevezetesebb barlanghoz, a vörös-sziklai Axamitkához vezet. Bekukkantunk az üregbe, ám mélyebbre hatolni nem illik, sőt nem is szabad. A helivágási (haligóci) barlangokat a természetvédelmi hatóságok lezárták, hogy az erre járó kíváncsiskodók ne zavarják meg a különleges denevérfajok otthonát. Az üregeket régebben nemcsak felfedező turisták látogatták, de a kora középkorban, sőt talán még korábbi időkben is ismerték, és vészes időkben menedékül is szolgált a környék lakói számára.
A természetvédelmi terület gerincére négy irányból is (Vöröskolostortól és Nagyhársas felől a piros, Helivágás és Erdős felől a zöld jelzés) feljuthatsz, odafent pedig mutatós sziklatornyokkal találkozhatsz.