Mikor már bejár­tad a Pie­ni­nek min­den fon­tos kira­kat­he­lyét Nedec várá­tól Kuni­gun­da várá­ig, a Dunaj­ec­től az Okrag­li­cá­ig, sőt leg­ma­ga­sabb ormá­ra, a Magas-szik­lá­ra is fel­ka­pasz­kod­tál, talán eszed­be jut, hogy ezt a hegy­sé­get ala­po­san meg­is­mer­ted. Ám ezt csak akkor mond­ha­tod el magad­ról, ha jár­tál a Hel­ivá­gá­si-szik­lá­kat is rej­tő Plas­na tömb­jén. Mi a Hel­ivá­gás­ról indu­ló zöl­det választ­juk, ame­lyen egy óra izzasz­tó túra után érjük el a Plas­na 889 méte­res csú­csát.  Bal­ra Nagy­hár­sas, jobb­ra a Dunaj­ec völ­gye, szem­ben Hel­ivá­gá­sa, fölöt­te a Sze­pe­si-Mag­ura, köz­vet­le­nül alat­tunk karszt­völ­gyek és sza­ka­dé­kok tar­kít­ják a pie­ni­ni tájat. A szik­la­ág­ban rövid útke­re­sés után a mész­kő­om­lá­sok között meg­ta­lál­juk a jel­zet­len, mere­dek ösvényt, ami az egyik leg­ne­ve­ze­te­sebb bar­lang­hoz, a vörös-szik­lai Axa­mit­ká­hoz vezet. Bekuk­kan­tunk az üreg­be, ám mélyebb­re hatol­ni nem illik, sőt nem is sza­bad. A hel­ivá­gá­si (hali­gó­ci) bar­lan­go­kat a ter­mé­szet­vé­del­mi ható­sá­gok lezár­ták, hogy az erre járó kíván­csis­ko­dók ne zavar­ják meg a külön­le­ges dene­vér­fa­jok ott­ho­nát. Az üre­ge­ket régeb­ben nem­csak fel­fe­de­ző turis­ták láto­gat­ták, de a kora közép­kor­ban, sőt talán még koráb­bi idők­ben is ismer­ték, és vészes idők­ben mene­dé­kül is szol­gált a kör­nyék lakói szá­má­ra.

A ter­mé­szet­vé­del­mi terü­let gerin­cé­re négy irány­ból is (Vörös­ko­los­tor­tól és Nagy­hár­sas felől a piros, Hel­ivá­gás és Erdős felől a zöld jel­zés) fel­jut­hatsz, oda­fent pedig muta­tós szik­la­tor­nyok­kal talál­koz­hatsz.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 2. rész: Pieninek — A Magurán túl, a gorálok földjén