A Fiság patak völgye bizony már jó ezer éve be van népesülve székely magyarokkal, így szinte minden falura, így Bánfalvára is jut egy nevezetes egyházi emlék.
De ilyen a községközpont, Csíkszentgyörgy gótikus vártemploma is, falán sárkányölő Szent György freskójával. A falu azért is nevezetes, mert a kuruc-labanc háborúk idején a gyulafehérvári katolikus püspökség 1703-ban ide húzódott a protestáns kurucok elől, így lett Szentgyörgy egy időre az erdélyi püspökség székhelye, a püspök pedig a falu szülötte, Illyés András.
Ő volt az, aki a község fölötti dombra 300 éve, felépítette a pósahegyi Nagyboldogasszony kápolnát, ami végül csak a halála utáni évben, 1713-ban készült el.
A kápolnától a szemközti Hargitára és Alcsíkra nyílik kilátás.
A völgy legértékesebb templomával Csíkmenaság rendelkezik. Az Árpád-korban épült, majd többször átépített templom Mária-kegyszobra, különös freskókkal díszített gótikus szentélye, mérműves csúcsíves ablakai Köpeczi Sebestyén József szavaival élve „egy régen letűnt kor gazdag lelki életének emlékeit sugározza ránk.”
A templom mögötti téren az első világháborús emlékművet Szervátiusz Jenő faragta.
Alcsík egyik központi nagyközségében, Csíkszentmártonban turulmadár őrzi a világháborúk hőseinek emlékét. Lőréses várfallal körbevett középkori templomát többször is átépítették.
A Lázár család ősi fészke Lázárfalva, ami arról is nevezetes, hogy 1643-ban itt tartották Csík-, Gyergyó-, és Kászon székek katonai szemléjét. A falu ma már néptáncos seregszemlék színhelyekén is szolgál. Itt székel ugyanis az András Mihály Alapítvány, ahol igen számottevő értékmentő munka folyik.
A Tusnádi völgyszoros északi kijáratát őrzi a festett kőkapuiról is ismert Újtusnád.
A Csomád előterében, Tusnád környékén több nevezetes borvízforrás is van. Az egyik legismertebb, a nagytusnádi Bagoly vagy Szeretszegi borvíz szénsavas ásványvize. És hogy az ember tudja, mit is iszik, erre szolgál a forrás mellett 2005-ben felépült Borvízmúzeum.
Alcsík erős katolikus vidék. Majd minden faluja igen ősi egyházi emlékekkel büszkélkedhet, így Csatószeg is, ahol már az Árpádok kora óta imádják Istent a falu gótikus eredetű templomában.
Az Olt menti Csíkszentsimon már nemcsak színtiszta forrásvizéről, de folyékony kenyeréről is messzi földön híres. A székely sörfőzés sok évszázados hagyományát 2014-ben elevenítették fel Szentsimonban, amikor elővették a régi recepteket és elkezdték főzni az igazi Csíki sört.
Az Úr 1572. esztendejében egy megtört, meggyötört férfiember érkezett az Erdélyi Fejedelemség északkeleti csücskébe, Szerednye várába. A korábban világraszóló diadalt arató kapitány, három évnyi börtönből szabadulva itt húzódott meg a politika viharai elől. Eger legfényesebb csillagát, Dobó Istvánt itt érte utol a halál is.
A szebb napokat is megélt erődöt egyébként a templomos lovagrend építtette, a 13. század környékén. Később a pálosoké, a Drugetheké, a Pálócziaké, majd a Dobó családé lett. A 17. században a Rákócziak kezén a kurucmozgalom fontos támaszává vált. Aztán 1711 után már nem akadt lakója, aki felújítsa. Azóta dacol némán az évszázadok múlásával.
Szerednye és a környező dombvidék Kárpátalja egyik legrégibb szőlő-és bortermelő vidéke. Itt van az a borpince is, melyet a hagyomány szerint Dobó István készíttetett török foglyokkal. A pincelabirintus falán a 16. századból származó kőbe vésett latin felirat is megerősíti, hogy a pince a szerednyei vár birtokosai, Dobó István és Dobó Dominika idejében ásatott. A szájhagyomány úgy tartja, hogy a pincét föld alatti folyosó köti össze az ungvári, valamint a munkácsi várral. Az állandó levegőhőmérséklet és a vulkanikus sziklafal pórusain beszivárgó tiszta levegőből eredő egyedi mikroklíma kiválóan alkalmassá teszi bortárolásra.
Apró falu Kékesfüred. Szinyák, vagyis Kékes a nevét onnan kapta, hogy gyógyhatású forrásainak vize kékes árnyalatú.
A vulkáni eredetű Obavai-kőről pompás kilátás nyílik a Róna- és a Borzsa-havasra.
A Schönborn-családnak úgy tűnik olyan jól jövedelmezett a szentmiklósi várkastély, hogy 1890-ben egy vadászkastélyt is építettek a közeli Tar hegyoldalban. Az évszázados fák között megbújó csodálatos Beregvár vadászkastélyát az asztronómia jegyében tervezték: 365 ablaka, 52 helyisége, 12 bejárata és 4 tornya van. Utolsó birtokosa, Schönborn Károly még itt született, és 1942-ig itt is élt, míg a háborús években a németek kórházzá, a szovjetek szanatóriummá alakították.
A kastélyt hatalmas angolpark övezi, benne a mesterséges tavacskával, melynek kontúrja az Osztrák-Magyar Monarchia területét rajzolja ki.