A Fiság patak völgye bizony már jó ezer éve be van népesülve székely magyarokkal, így szinte minden falura, így Bánfalvára is jut egy nevezetes egyházi emlék.
De ilyen a községközpont, Csíkszentgyörgy gótikus vártemploma is, falán sárkányölő Szent György freskójával. A falu azért is nevezetes, mert a kuruc-labanc háborúk idején a gyulafehérvári katolikus püspökség 1703-ban ide húzódott a protestáns kurucok elől, így lett Szentgyörgy egy időre az erdélyi püspökség székhelye, a püspök pedig a falu szülötte, Illyés András.
Ő volt az, aki a község fölötti dombra 300 éve, felépítette a pósahegyi Nagyboldogasszony kápolnát, ami végül csak a halála utáni évben, 1713-ban készült el.
A kápolnától a szemközti Hargitára és Alcsíkra nyílik kilátás.
A völgy legértékesebb templomával Csíkmenaság rendelkezik. Az Árpád-korban épült, majd többször átépített templom Mária-kegyszobra, különös freskókkal díszített gótikus szentélye, mérműves csúcsíves ablakai Köpeczi Sebestyén József szavaival élve „egy régen letűnt kor gazdag lelki életének emlékeit sugározza ránk.”
A templom mögötti téren az első világháborús emlékművet Szervátiusz Jenő faragta.