Az első, Atosfalva, ami Orbán Balázs szerint úgy alakult, hogy egy pestis alkalmával 6 család Szentistvánról elmenekülvén, ide települt, így lett belőle Hatosfalva, később pedig a H kihagyásával Atosfalva.
Az anyafalu Székelyszentistván mai református temploma 1880-ban épült, de a hagyomány szerint elődje már Szent István király idejében állt. A falu ódon udvarházai a régi szép, gazdag időkről mesélnek. A helyi fafaragó mester, Sándor János kopjafái pedig az aradi 13 vértanúságáról.
Csókfalván az 1798-ban épült sudár unitárius templom érdemel figyelmet.
Kibéd szomszédságában emelkedett egykor Maka vezér vára. Ma már nyoma sincs az erősségnek, de nevét még őrzi a völgyben ülő falucska, Makfalva. És őrzi a vár köveit a templom és az iskola. Igaz, ahogy a vár elsorvadt, úgy dúvadt le aztán a köveiből épült templom is, egyszer földcsuszamlásban, máskor földrengésben. A mostani református istenháza 1928-ban épült.
Nem akárhogy lett iskolája sem Makfalvának. Történt, még a reformkorban, 1834-ben, hogy az országjáró Wesselényi Miklósba egy marosszéki közgyűlésen a kormánybiztos belefojtotta a szót, mondván, nincs is birtoka Marosszéken, így nincs joga felszólalni. Mit tesz erre a székely Dósa Elek? Nyomban földet adományoz Makfalván Wesselényi bárónak, aki végre szóhoz jutva be is jelenti: a kapott telken hálából iskolát építtet. Így szolgálta „Erdély Széchenyije” segítségével a régi iskola több mint 100 éven át a Küküllő menti ifjúságot.
Makfalva hűségesen ápolja egy másik történelmi család, a Dósák emlékét is. A falubeliek a lázadó Dósa Györgyöt is a makfalvi ágból származtatják. Dósa Dániel királyi aljegyző udvarháza ma kicsi múzeumnak ad otthont. Gazdag néprajzi anyag van itt, hisz Makfalva egykor híres fazekas falu volt.
A Kis-Küküllő mentén fekszik Kibéd, amely hagymájáról híres. Fontos tudnivaló az idelátogató számára, hogy amit a csonka honban lilahagymának hívunk, az Székelyföldön bizony vöröshagymának neveztetik.
A Borzsa völgyében fekszik az ősi Hosszúmező. A később Dolhára keresztelt település központjában szomorúan romlanak a Dolhay család ősi vára helyére épült kastély falai. Egykor Teleki kastélynak hívták, mivel a szabadságharc leverése után Teleki László kapta meg. A ma már tüdőgondozónak otthont adó sarokbástyás kastély egykori parkjának többszáz éves fái szebb korokról nosztalgiáznak.
Dolha a Rákóczi-szabadságharc első véres csatájának színtere volt. A kommunista múlt szörnyemlékműveinek árnyékában bújik meg a kuruc hősökre emlékező turulmadaras oszlop, amelyen ruszin nyelven a kuruc nóta sorai olvashatók:
Kiontatom vérem apámért, anyámért,
Megöletem magam szép gyűrűs mátkámért.
Meghalok én még ma magyar nemzetemért!
A Borló-hegység délnyugati lába, a Borzsa oldalába felnyúló völgyekben apró ruszin falvak ücsörögnek. Egyikük, a kicsi Nagyábránka egy 1734-ben remekbe szabott és Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt görög katolikus fatemplommal büszkélkedhet.
Fájdalmasan szép jelkép áll itt, a Latorca-partján. Ahogy a Kárpátok keretezik Szolyvát, úgy keretezi a település is hazánk történelmét. Határában egy honfoglalás kori magyar harcos 1870-es években feltárt sírhelye üzeni: erre jöttek őseink, Árpád népe birtokba venni örökségét. És éltünk itt e tájon jó ezer éve már, amikor a keletről jött istentelen eszme és a nyugati árulás harapófogójába került Északkelet-Magyarország.
Így történhetett meg, hogy ahol bejöttünk, több mint 1000 esztendő elteltével, a második világháború végén, ugyanitt, Szolyvánál gyűjtötték össze és hurcolták el a szovjet bolsevikok a magyarokat keletre, mondván, hogy egy kicsi pár napos munkára, „malenkij robotra” viszik őket. Ebből lett aztán a több tízezer áldozatot követelő népirtás: sokan még a célállomásig sem jutottak el, másokat évekig embertelen munkára kényszerítettek, távoli szovjet koncentrációs táborokban. A Gulag haláltáboraiba hurcoltaknak csak töredéke térhetett haza. Az áldozatok emlékét őrzi a szolyvai Emlékpark, valamint a 2008-ban felavatott kápolna.
Medvesalja egyik legjelentősebb községe Egyházasbást. Már a neve is jelzi, hogy a kezdetektől fontos egyházi központ volt, de történelmünk egyik drámai eseménye is ide kötődik. A legenda szerint Zách Feliciánt, aki sikertelen merényletet követett el Károly Róbert ellen, így felségárulás címén kivégezték, egy olyan helyen kellett eltemetni, ami nagyon kevés ember számára ismert. Így esett a választás Egyházasbástra, a legenda szerint Felicíán végső nyughelye a katolikus templom alatt van.
A Básti-hegy búcsújáró helye már lassan egy évszázada a Mária-kút. Vize gyógyító erővel bír, így minden évben rengeteg magyar zarándok látogatja meg a csodatévő forrást.
Csíkszentlélek gótikus temploma előtt a vén hársfa jó 250 éve ügyeli a rendet. A “tanácsfa”, más néven szádokfa tövében gyűlt össze a szentléleki falutanács a falu ügyes-bajos dolgait megtárgyalni. Aztán jöttek a múlt eltörlői és 1951-ben betiltották az ősi szokást.
De hiába minden tiltás, a székely szabadságszeretetet nem lehet megtörni. Csíkszentlélek határában egy vörösre festett obeliszk is minden bizonnyal a honvédő harcokra emlékeztet. Nem tudni biztosan, mert a “Véresképen” nincs felirat, így csak találgatják eredetét.