A hagyomány szerint a hét vezér egyikének fia, Korcán a Csallóközben telepedett le. A nemzetség ágainak szállásaiból keletkeztek később a különböző előtagú Karcsa települések.
A 12 kisebb falu a középkorban egy közös templomot épített, Szent Bertalan tiszteletére. Így lett a Karcsák egyházi központja Egyházkarcsa.
Királyfiakarcsán a Szent István-szobrával szemben áll a nemrég felállított Magyarok Nagyasszonya-szobor. Rieger Tibor alkotása arra emlékeztet, hogy a Szűzanya oltalmába ajánlott országot nem lehet földi törvényekkel feldarabolni.
Itt van a Cserkészliget is, ami kedvezőbb időjárási viszonyok között, amikor megtelik fiatalokkal, igazi magyar közösségi térré válik.
Lakták avarok, volt a Megyer törzs szállásterülete, majd a komáromi vár szabadalmas tartozéka, mígnem a Kanizsay család kapta meg. A megyeriek nyomban el is veszítették kiváltságaikat, de nem nyugodtak bele. Meghívták Mátyás királyt, hogy jó szokása szerint tegyen igazságot. El is jött Mátyás, és mezővárosi kiváltságokat adott a településnek. A megyeri erdő szélén ma is áll a tölgy, ahova sátrát állította, s a helyiek azóta is „Mátyásfának” nevezik.
A kisváros ma már főként gyógyvizes forrásairól nevezetes, amiket az 1970-es években fedeztek fel. A Korvin Mátyásról elnevezett termálfürdő medencéi nemcsak a mozgásszervi- és ízületi megbetegedésekre, de kedélyünkre is jótékony hatással vannak.
Csilizköz központi települése az Árpád-kori Csilizradvány. Az egykor mocsarak borította, ma már csatornák közé szorított és tavakkal övezett község a török időket, a lengyeljárást és a 20. századi kitelepítéseket is megszenvedte.
Csilizradvány Árpád-kori templommal büszkélkedhet.
Bakócz Tamás érsek szülőföldjére, Erdődre, melynek várát még az Árpádok korában az uradalmat bíró Drágffy család jeles sarja, Erdély vajdája, Bertalan építette a 15. század végén. Utódja, Drágffy János országbíró 1526-ban innen indult a mohácsi csatába, hogy életét adja a hazáért. A beházasodás révén a Báthoriakhoz került várat 1565-ban Miksa király serege foglalta el, de János Zsigmond török segítséggel negyven napig ostromoltatá kemény faltörő kosaival, végre a tüzes harcokban iszonyú vérontás között be is vette és Erdőd várát földig lerontatá. A 17. században aztán ez a vidék is a Károlyiaké lett. Károlyi Sándor gróf neki is látott az üszkös romokból új várkastélyt építeni.
És mit ad Isten, épp itt volt uradalmi felügyelő egy bizonyos Szendrey Ignác, akinek Júlia nevű lányát – az apa minden tiltakozása ellenére – a vár kápolnájában vette feleségül egy esztendővel megismerkedésük után, 1847-ben Petőfi Sándor.
Petőfi lantja hálás volt Erdőd iránt; legszebb költeményei között foglalnak helyet azok, melyeket ott írt, a szomorúfűz melletti sziklánál.
A szatmári béke tárgyalásai már a kurucok akkori fellegvárában, Nagykárolyban kezdődtek. A Károlyi-család ősi birtokközpontjában, amelynek előjogait a Károlyiak, „vérök ontásával teljesített hű szolgálataikért és sok sebbel szerzett harci érdemeikért” szerezték.
A Károlyiak 1554-ben tértek át a protestáns vallásra. Mostani templomukat az 1700-as években építették maguknak. Büszkék a nyakas kálvinisták városuk szülöttjére, Károli Gáspárra is, aki először fordította le teljes egészében magyar nyelvre a Bibliát.
A szatmári béke után a harcokban megviselt várost a Károlyi család módszeresen újraélesztette. A megcsappant népességet főleg svábokkal telepítették újra, s a család mecenatúrájával jelentős építkezések kezdődtek. Az újraéledő városban szívesen látták a piaristákat is.
Nagykároly 1780-ban lett Szatmár vármegye székhelye, ezt a rangját Trianon után 1926-ig tarthatta fenn. És a vármegyeházában nem mást tisztelhetett egy ideig vármegyei jegyzőként, mint Kölcsey Ferencet.
És mennyire szerette a várost a reformkor másik nagy költője, Petőfi Sándor is. Ahogy írta: Gyönyörrel vagyok benne, mert itt ismertem meg Juliskámat, a világ legdicsőbb leányát.
Itt, Nagykárolyban, az egykori Arany Szarvas fogadóban borította lángba Petőfi szívét a szerelem első látásra.
Kond vezér leszármazottai, a Kaplony nemzetségből származó Károlyiak ősi birtoka átvészelte a középkor megpróbáltatásait, fennmaradása a búvóhelyül szolgáló Ecsedi-lápnak is köszönhető. A mai Szent Antal templom helyén már 1000 évvel ezelőtt bencés monostort és templomot emeltek a Kaplonyok. Hét évszázad telt el, amikor a kuruc szabadságharc után Károlyi Sándor gróf a romossá vált templom alapjaira új templomot épített. Ezt viszont 1834-ben földrengés döntötte romba. De a Károlyiak mindig felvették a kesztyűt az elmúlás ellen: Károlyi György Ybl Miklós tervei alapján újabb templomot épített, és hozzá a grófi család mauzóleumát, aminek őrzését és lelki gondozását a ferences testvérekre bízta. A család nemes sarjai, akik annyit áldoztak a haza oltárán, itt kaptak végső nyughelyet. Itt őrködik a rend felett a Rákóczi-szabadságharc hadvezére, Károlyi Sándor is.
Neki mérte ki a Gondviselés, hogy miután a szabadságharc helyzete reménytelenné vált, 1711-ben a Nagymajtény melletti síkon kuruc seregével letegye a fegyvert a császáriak előtt.
A Rákóczi szabadságharc idején megcsappant lélekszámú települést a 18. században a környező falvakból és Erdélyből érkezett telepesek népesítették újra. A többség református, de a 20. században beköltöző katolikusok kicsi közössége is büszke 1937-ben felszentelt templomára.
A gombfakészítésnek nagy hagyománya van Börvelyben. A különleges fejfák vagy csónak vagy emberfej alakúak. A honfoglalás korára emlékeztetnek, mivel csak a magyarság szállásterületein találtak ilyeneket.
Nagyszalonta lakóit nem kímélte a történelem. Először a tatár, majd a török dúlás után néptelenedett el a falu, mígnem 1606-ban Bocskai István 300 hajdút telepített ide. 1620-ban kezdték meg a vár építését, amiből csak egy torony maradt meg az utókor számára, az úgynevezett Csonkatorony.
A századfordulón felavatott Kossuth-szobor húsz éven át díszítette Szalonta főterét, aztán 1920-ban az új impérium ismeretlen tettesei ledöntötték. Újabb húsz esztendőnek kellett eltelnie, hogy Nagyszalonta felszabaduljon, s a Csonkatoronyba menekített szobor visszatérjen eredeti helyére.
És visszaszállt a városháza tetejére a száműzetésre ítélt turulmadár is. Ahogy a Bocskai-oroszlánok is újra büszkén őrzik a város és az Arany család címerét.
Van mire és kire büszkének lennie Szalontának. A református templom túloldalán egész szoborpark hirdeti a város nagy szülötteit. Arany János mellett szobrot kapott Sinka István, Zilahy Lajos, Kulin György és Kiss István is.
Arany János ott ücsörög és szemléli a változó város képét a Csonka-torony bejárata fölött is. Az emeleten múzeum őrzi emlékét.
Miután Bélfenyér öreg, román kori katolikus temploma „oly kicsi vala, hogy híveinek felét sem fogadhatá magába,” Kollonitz László nagyváradi püspök 1785-ben új Isten házát emelt helyére.
„Istenemnek, fajomnak.” Ezt hirdeti a templommal szemben az egykori zárdaépület, amit már Bunyitay Vince kanonok építtetett a leánynevelő vincés nővérek számára.
1949-ben elüldözték az apácákat, de a visszaszolgáltatott ház, hála Kiss Márton plébánosnak és a Kolping Családegyesületnek, ma újra a felnövekvő nemzedék szülőföldön maradást szolgálja.