A település 19. századi kastélyát az egykori földművelésügyi miniszter, György Endre építtette nyári laknak. 1987 óta a kárpátaljai festőiskola legnevesebb művészeinek alkotásait összegyűjtő képtár működik benne.
Péterfalva is büszke szabadságharcos múltjára. A kuruc-emlékmű két kardja az egymással vállvetve küzdő magyar és ruszin harcosok hősiességét jelképezi.
Bökénynek van középkori temploma, de érdemes megnézni a 18. századi görög katolikus fatemplomot is, mert ezen a vidéken a magyarok körében is nagy hagyománya van a görög katolikus vallásnak.
A Tiszabökényhez tartozó Farkasfalván a kárpátaljai magyarság egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma őrködik Tiszahát évezredes népi hagyománya felett. A kiállítás helytörténeti anyaga Kárpátalja történéseit, nevezetes személyiségeit és művelődési hagyományait vonultatja fel.
Ugocsa kapuján belépve, az út mentén máris egy turulmadár jelzi: a Tiszahát népe derekasan kivette a részét a kuruc küzdelmekből. A Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának hányatott sorsú emlékművét ma is nagy becsben tartják, többek között a Tiszta Kárpátaljáért Mozgalom aktivistái.
Volt idő, amikor a máramarosi bányákból kifejtett só útvonalának egyik fontos állomása volt az újlaki sóház, aminek a Rákóczi-szabadságharc előzményében is szerepe volt. 1702-ben történt, hogy a sóház tisztjei lopással vádoltak meg egy helybéli sószállítót és rakományát is elkobozták. Ha tudták volna, kibe kötnek bele: Esze Tamás volt az, aki az első adandó alkalommal, 1703 májusában kurucaival rohammal foglalta el az épületet.
Újlakon Móricz Zsigmond neve is jól cseng. Az író többször is megfordult itt élő rokonainál és több írásában is megemlékezett a helyről.
A völgy központi települése, Cód is mutatja még régi szász arculatát. Az egykori határőrfalu a 18. században Erdély egyik legfontosabb ványoló központja lett.
Carl Wolff kezdeményezésére, Nagyszeben villamos világítása és más ipari energia szolgáltatása érdekében 1896-ban a Nagyszebeni Villamosmű Részvénytársaság itt építette meg Erdély első vízerőművét. Térjünk be megcsodálni az ipartörténeti emléket, de a legnagyobb meglepetésünkre a mai napig működik a vízierőmű a Códon, termeli az áramot a budapesti Ganz műhelyében gyártott turbina és generátor, a diósgyőri vasgyárban készített emelő szerkezet és a vezérlő.
Hátszeg várának, ami a pusztító tatárjárás után épülhetett, a török támadások miatt már csak híre, s hamva maradt. Csakúgy, mint a Nagy Lajos királyunk alapította ferences kolostornak. Azért volt olyan is, 1550-ben, hogy a Hátszeg vidéki nemesség megverte az Erdélybe betört havasalföldi–török sereget. Miközben a harcokban forgácsolódtunk, a 17. században sok román menekültet fogadott be a vidék, akik idővel lélekszámban felénk is kerekedtek. 1764-től közel egy évszázadig Hátszeg az I. Erdélyi Román Határőrezred része lett. 1916-ban a románok megszállták, de pár nap után súlyos vereséget szenvedtek a német–osztrák–magyar seregektől. Aztán nyugati segítséggel csak elorozták Dél-Erdélyt is, így már csak apró emlékeink maradtak, mint például egy olyan kút, amelyet az 1896-os Millenium évében állítottak.
A város 18. századi katolikus templomát 1893-ban a Nopcsák újították fel, s ki is jelölték maguknak végső nyughelyül. Itt alussza örök álmát címerrel ékesített díszes síremlékben idősebb Nopcsa Ferenc báró, Hunyad vármegye főispánja, Erzsébet királyné udvarmestere is. A Nopcsáknak már csak lelkük él itt, de nem halt még ki a magyar szó Hátszegről. A templomban az édes anyanyelven szól még a rózsafüzér imádság.
Határában egykor igen jelentős földvár állt, mely a középkorban ispáni vár, majd vármegyeszékhely is volt. Ám a tatárok hamar megtörték fénykorát. Az Aranyos síkját őrző ősi vár az enyészeté lett. Olyan földön járunk, ahol már nem a keleti hadakkal, hanem a közönnyel, a fizikai és lelki kiüresedéssel kell harcba szállnunk. Ezekre az új kihívásokra ad reményteli választ Várfalva új vára, az Erdélyi Kárpát Egyesület aranyosszéki turista bázisa, nemes egyszerűséggel az EKE vár.
Az EKE 2012-ben vásárolt meg egy 150 éves székely parasztházat a hozzá tartozó birtokkal és melléképületekkel. Azóta kalákában építik-szépítik-bővítik várukat, az EKE tordai osztályának koordinálásával.
Kövenden is megvannak még a hagyományos székelykapunál kisebb, jellegzetes aranyoszéki zsindelyfedeles fakapuk.
A helybéli unitáriusok büszkén mutatják meg az ide látogató hazajáróknak 13. századi templomukat. Falai sok ostromot megszenvedtek. Népi ornamentikájú kazettás famennyezete 1721-ben készült.
Régi tekintélyét jelzi, hogy Aranyosszék 1651-től 200 esztendőn át huszonhatszor tartotta itt közgyűléseit, csak a ’48-49-es szabadságharc után lett az új székhelye Felvinc.
A hagyományosan zöldségtermesztéssel foglalkozó bágyoniak a reformáció idején előbb reformátusok, majd unitáriusok lettek, sokáig a környék legerősebb unitárius egyházközségét alkották. A középkori eredetű templom állványozása, tatarozása jelzi, van miért és kiért megújítani Isten házát.
Székelykocsárd ősi székely település, három megye, Kolozs, Maros és Fehér megye találkozásánál fekszik. Az 1500-as években, Orbán Balázs szerint egy virágzó egyházközség volt. Közben persze jöttek a változások, amikor elvettek minden anyagi értéket, földeket, épületeket. A székelykocsárdi gyülekezet célja a magyar öntudat és hagyományok megőrzése. A faluban minden héten van cserkész találkozó és néptánc.
A legjobb élmény biztosítása érdekében, az eszközadatok tárolásához és/vagy eléréséhez olyan technológiákat használunk mint a sütik (cookie-k). Amennyiben beleegyezik ezen technológiák használatába, olyan adatokat dolgozhatunk fel mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók ezen a webhelyen. A beleegyezés visszautasítása vagy visszavonása bizonyos szolgáltatásokat és funkciókat hátrányosan érinthet.