Ugo­csa kapu­ján belép­ve, az út men­tén már­is egy turul­ma­dár jel­zi: a Tisza­hát népe dere­ka­san kivet­te a részét a kuruc küz­del­mek­ből. A Rákó­czi-sza­bad­ság­harc első győz­tes csa­tá­já­nak hánya­tott sor­sú emlék­mű­vét ma is nagy becs­ben tart­ják, töb­bek között a Tisz­ta Kár­pát­al­já­ért Moz­ga­lom akti­vis­tái.

Volt idő, ami­kor a mára­ma­ro­si bányák­ból kifej­tett só útvo­na­lá­nak egyik fon­tos állo­má­sa volt az újla­ki sóház, ami­nek a Rákó­czi-sza­bad­ság­harc előz­mé­nyé­ben is sze­re­pe volt. 1702-ben tör­tént, hogy a sóház tiszt­jei lopás­sal vádol­tak meg egy hely­bé­li sószál­lí­tót és rako­má­nyát is elko­boz­ták. Ha tud­ták vol­na, kibe köt­nek bele: Esze Tamás volt az, aki az első adan­dó alka­lom­mal, 1703 máju­sá­ban kuru­ca­i­val roham­mal fog­lal­ta el az épü­le­tet.

Újla­kon Móricz Zsig­mond neve is jól cseng. Az író több­ször is meg­for­dult itt élő roko­na­i­nál és több írá­sá­ban is meg­em­lé­ke­zett a hely­ről.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 221. rész: Ugocsa — A legkisebb vármegye