A 18. században gróf Pejacsevich családnak jutott a szerep, hogy újra telepítse. 1848-ban alig hogy felépült a katolikus templom, a szomszédos szerbek a falut felgyújtották, de akár csak a többi szórványtelepülés, Torda is képes volt talpra állni. Erről tanúskodik a Szent István szobor is, vagy a Kincsünk néptáncegyüttes gyermekekből álló csoportja is.
Archives
Magyarcsernye
A mai napig magyar többségű települést 1798-ban telepítette Csekonics József tábornok, főként Szeged vidéki dohánykertészekkel. Rövid története tele volt megpróbáltatásokkal. 1849-ben a rácok, később árvizek, tűzvész, éhínség és kolera is pusztította, de talán a legfájóbb érvágás 1944-ben érte, amikor a szerbek 14 csernyeit szó szerint agyonvertek. A temetőben emlékmű őrzi a hősök emlékét.
A településen megújult templomot és tájházat is találunk, amely a magyar hagyományok őrzője.
Aranyosmarót
A történelmi Bars vármegye központja volt Aranyosmarót. A régi vármegyeháza a város aranykoráról tanúskodik. A temetőben többek között a ’48-as forradalmár, Büttner Emil sírját találjuk, aki 15 évesen csatlakozott a szabadságharchoz.
A Migazzi család utolsó férfi tagja, a vármegye főispánja, Gróf Migazzi Vilmos 1887-ben megépíttette a családi mauzóleumot, hogy az utolsó Migazzi sarjak békében nyugodhassanak.
Mezőkaszony
A helyi népemlékezet úgy tartja, hogy 1086-ban Szent László királyunk ezen a helyen vívott meg a kunokkal, s a győzelem helyén hálából templomot épített. Az egykori Istenháza helyén áll az ősi templom, ami 1560 óta a református felekezetet szolgálja.
Itt találjuk Kárpátalja egyetlen aquaparkját. Az Iváncsó-birtok a vulkáni tevékenység áldása, a termálvíz kiaknázására született. A kaszonyi gyógyfürdő épülete nem fukarkodik a magyar motívumokkal. Itt van a királyok terme is, ahol történelmünk legnagyobb uralkodóinak mellszobrait láthatjuk Attilától Szent Istvánig.
A falusi vendégfogadás egyik bástyája a jó nevű és remek konyhájú Kulacs étterem.
Nagybégány
A Bégányi család ősi fészkének templomát egy különleges 15. századi freskó díszíti. A falkép Szent Ilonát ábrázolja kereszttel, tövében két alakkal, olyan élénk színvilággal, mintha csak ma festették volna. A festett kazetták közel 140 éve díszítik a mennyezetet.
Trianon évfordulóján avatták fel a Nemzeti Összetartozás Parkját. A magyar motívumokkal díszített székelykapu, a kopjafa és a turul szobor és mellettük a játszótér üzenik: az elszakított Nagybégány nem felejti a múltját, de mondott le a jövőjéről sem.
Nagydobrony
A mai Kárpátalja legnagyobb magyarlakta települése Nagydobrony. Itt él a legkeletibb palóc közösség, kiknek szokásait a Magyar Ház mögötti tájházban ismerhetjük meg.
Kárpátalja legnagyobb református templomát is itt találjuk.
A két nagy világégésben elesett magyar honvédeknek 1941-ben emelt szobrot Nagydobrony közössége.
Nagydobronyban ma is él a néphagyomány, a település híres szőtteseiről.
Eperjes
Régi krónikáink szerint magyarok ütöttek elsőnek tanyát Eperjes napos domboldalán, és magyar király, Vak Béla nevezte el a várost, a környéken jellemző eperről.
Eperjesen a magyar történelem több kiemelkedő alakja is megfordult. Például a Rákóczi család, akiknek egyik házuk itt található. Ebben az épületben kötötte meg az egyezményt I. Rákóczi György a császár követeivel 1633-ban.
Eperjesen nyílt meg 1667-ben Magyarország egyik legnevezetesebb iskolája, a Felső-Magyarországi Evangélikus Rendek Collégiuma. A kollégium melletti evangélikus templom búskomor emléket is őriz. 1930-ban ide helyezték az eperjesi hóhér, Antonio Caraffa áldozatainak csontjait. 1687-ben a Thököly híveinek megbüntetésével megbízott császári tábornok vésztörvényszéke irdatlan mészárlást végzett a protestáns eperjesi nemesek és polgárok között. 24 embert kivégeztek, míg több százat kegyetlenül megkínoztak.
Caraffa vérpadja helyén később egy Mária-oszlopot emeltek.
A magyar időkről mesél a „nemes, méltóságteljes, barokk palota”, az 1783-ban épült vármegyeháza épülete is, ahonnan Sáros megyét egykor igazgatták.
Bezdán
Bezdán is osztozott a környező települések sorsával: a mohácsi vész után elnéptelenedett, aztán újratelepedett, mezőváros lett, de fejlődését megtörte Trianon, majd a második világháborút követő vérontásoknak nagyszámú német és magyar áldozata volt, akik helyére délszlávok érkeztek.
Temploma igen egyedi, hiszen tornya a templom hátsó részén kapott helyet, miután az utca felőli végén ledőlt.
Bezdán messze földön híres halászléjéről. Erre a legjobb hely a holttá vált Baracska és a Duna találkozásánál található Pikec csárda.
Bácskertes (Kupuszina)
Bácskertes történelme egészen 1751-ig nyúlik vissza, amikor az elnéptelenedett Hetes településre megérkeztek az első palócok. Egy évvel később már állt a templomuk, ami helyére aztán később a gyarapodó közösség még nagyobbat épített.
Kupuszina egészen sajátos néprajzi értékekkel rendelkezik, amit a falu népe tudatosan megőrzött és átörökített az évszázadokon. A tárgyi emlékeket a falumúzeumba gyűjtötték össze.
A sajátos néprajzi értékekkel bíró palóc település, Kupuszina értéktárának fontos része a papírvékony tésztájú mákos rétes.