Király­há­za felett talál­juk Nya­láb­vár rom­ja­it. A Bor­sa-nem­zet­ség várá­nak bir­tok­lá­sá­ért egy évszá­za­don át peres­ked­tek a Drág­ffyak és a Peré­nyi­ek. A huza­vo­na végül 1506-ban a Peré­nyi­ek sike­ré­vel vég­ző­dött. Udva­ruk­ban való­sá­gos tudós­is­ko­la műkö­dött. Itt talált mene­dé­ket a híres pozso­nyi kano­nok, Kom­já­thy Bene­dek is.

S ha már itt járt, az Úrnak 1532. esz­ten­de­jé­ben e falak között for­dí­tot­ta magyar nyelv­re Pál apos­tol leve­le­it, mely — miu­tán Krak­kó­ban kinyom­tat­ták — az első magyar nyel­ven nyom­ta­tott könyv­ként írta be magát a tör­té­ne­lem­be. Gya­ko­ri ven­dég volt a Peré­nyi­ek várá­ban Ilos­vai Sely­mes Péter is, aki való­szí­nű­leg Nya­láb­vár könyv­tá­rá­ban buk­kant a Tol­di-mon­dá­ra. Ugo­csa vár­me­gye haj­dan leg­erő­sebb vára a Peré­nyi­ek csá­szár-elle­nes­sé­gé­nek köszön­het­te vég­ze­tét. I. Lipót csá­szár paran­csá­ra 1672-ben lerom­bol­ták.

Tovább élt, de nem kerül­het­te el vég­ze­tét a közép­ko­ri kápol­na sem. A „dicső­sé­ges” szov­jet had­se­reg 1946-ban rom­bol­ta le. Ám 50 év sem telt el — mi az a vár 700 éves törté­ne­té­ben, s a kápol­na Kis­bol­dog­asszony tisz­te­le­té­re újra fel­épült, hogy figyel­mez­tes­sen: a kom­mu­niz­mus már csak egy ször­nyű emlék, a hit azon­ban legyőz­he­tet­len, és örök­ké él.

A vár­domb­ról pazar a kilá­tás Király­há­zá­ra és a szom­szé­dos nagy­sző­lő­si hegyek­re.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 221. rész: Ugocsa — A legkisebb vármegye