Az aranymosásról híres Kisaranyostól északnyugatra emelkedő 573 m magas hegyen találhatók Feketevár romjai. A várat a 13. században építették és a 15. században pusztult el. A várról alig szerepel némi adat a forrásokban. Ami bizonyos, hogy Bás fia Márk és János 1328-ban kapta meg adományként I. Károly (Róbert) királytól, de haláluk után a vár visszakerült a királyhoz. Feketevár egy 1386-os említés alapján már valószínűleg elhagyatott volt. A várak.hu szerint „a központi sziklaplatón, annak déli végén épült vár észak–déli irányban 39 méter hosszú, kelet–nyugati irányban pedig 17 méter széles. Négyzet alaprajzú tornya 8 × 8 méteres, falvastagsága kb. 1,8 méter. Északi oldalának falmaradványa, amelyben egy bejárati nyílás van, ma is több mint 2 méter magasan áll. A maradványok arra utalnak, hogy itt egy kétszintes palotaépület állt. A tornyot és a palotát tört vonalú falakkal kötötték össze. A várudvar közepén egy kör formájú vízgyűjtőt készítettek. A vár körül a platót néhány méterrel alacsonyabban árok veszi körül, amely külső oldalára földsáncot emeltek. A sánccal védett terület észak–déli irányban 90 méter, kelet–nyugati irányban pedig 60 méter hosszúságú.”
A romhoz Kisaranyos központjából a sárga rom jelzésen jutunk fel egy 3,6 kilométeres túrával. Feketevár kedvelt bivakhely.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a várrom tűzrakó helye.
