Kicő

1813-ban az olasz eredetű hercegi család sarjának, Odesalchi Artúrnak úgy megtetszett a romantikus kastély, hogy megvásárolta, és nem is annyira védelmi célokból, mint inkább a történelem iránti rajongásból alakítgatta, többek között a Nebojsza tornyot építette hozzá. 1903-ban már Habsburg Ágoston főherceget találjuk itt, aki Kicőt tapolcsányi uradalmához csatolta.

Az erdős-hegyes vidéken fekvő Kicő lakói közül sokan mészégetéssel foglalkoztak. A falu szélén már csak romjai maradtak a régi mészégető kemencéknek.

Keresd

Keresd egészen a 20. századig a Bethlen család birtoka volt. Utolsó tulajdonosát, Bethlen Bálintot 1945-ben internálták, majd a kastélyt államosították, ami egyet jelentett kifosztásával.

De hála az égnek nemcsak a megmaradt falak és kőfaragványok mesélnek a múltjáról. Újra magyar élet költözött Keresdre, miután a Bethlen család örökösei Böjte Csaba atya Dévai Szent Ferenc Alapítványára bízták az uradalmat.

A Béke Háza szeretettel várja azokat a segítőket, akik akár anyagiakkal, akár kétkezi munkával részt kívánnak venni a kastély újjászületésében.

Marosillye

Az Ákos nemzetség ősi uradalma, Marosillye vára a 16. századi török ellenes harcok idején az Alsó Maros-mente fontos erődítménye lett.

Újdonsült tulajdonosa, a végvári harcokban jártas iktári Bethlen Farkas négybástyás erőddé alakította. Ám a törökök állandó betörései miatt a fejedelemség kénytelen volt elrendelni lerombolását. Kegyelmet csupán a Veres bástya kapott.

Az uradalom később a Thökölyeké, az Apafiaké, majd a 18. századtól a kászoni Bornemisszáké lett, akik a régi kastély köveiből építették a közelbe új udvarházukat.

A Veres bástya  ma a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tulajdonában van, ahol a magyar történelemmel ismerkedhet meg az idelátogató.

Bikfalva

Bikfalva

A Bodzai hegyek lábánál, Háromszék déli határát őrzi Bikfalva. A település Nagy-Magyarország legdélkeletibb csücskében fekszik, első írásos említése 1321-re tehető. Évszázadokon át szabad székelyek lakták, akik a határvédő szolgálataikért adómentességet és önrendelkezési jogot kaptak a magyar királytól. Az egykori székely lófők épített hagyatékai a kőből épült tornácos kúriák.

Vannak, amelyek érintetlenül pusztulnak. Mások a szakszerűtlen átalakítások áldozataivá válnak, de akadnak szép példák a megújulásra is. Ilyen Kerezsi János kúriája is. Ma már falukép-védelmi program is segíti az értékes épületek megmenekülését.

Uzon

Uzon

A hagyomány úgy tartja, Úz vezérnek volt szállásterülete itt, a Feketeügy jobb partján. Uzon szabad székely népe és templomuk aztán sok viszontagságon mentek keresztül.

A Béldiek uzoni birtokán Háromszék főkapitánya, Béldi Pál is menedéket nyert egykor, akitől Mikes Kelemen háromszéki főkapitányra szállt a birtok a 17. században. A kastély utolsó tulajdonosa Mikes Kelemenné Béldi Emma volt. Aztán jöttek a kommunisták, hogy végképp eltöröljék a múltat. De a csillagok járása változó: a messziről jött látogatót ma újra a régi birtokos Mikes család sarja, Zsigmond fogadja.

Az uzoni kúriában színvonalas kiállítás fogadja az erre járót, ami az Erdélyi Fejedelemség korszakát mutatja be.

Dániel Kastély – Vargyas

Dániel Kastély – Vargyas

Vargyas egyik nevezetessége a 16. században épült Daniel-kastély . A kastély több fázisban, és építészeti stílusban épült. A legrégebbi szárnyat a késõ reneszánsz jegyében építették, aztán a 19. század elején fejezték be az emeletes palotaszárnyat. Késõbb a kastélyt barokk stílusú sarokbástyával bõvítették. Az utolsó építkezés a múlt század harmincas éveiben történt, Köpeczi Sebestyén József tervei alapján, ennek legfontosabb eleme az északi oldalon található neoreneszánsz árkádsoros tornác. A huszadik század közepén kezdõdött a család és a kastély legsötétebb idõszaka: a Dánieleket kényszerlakhelyre költöztették, az 1948-as államosítást követõen, Erdély más kastélyaihoz, hasonlóan, a Daniel-kastély a helyi kollektív gazdaságé (téesz) lett. A kastélyban évtizedeken keresztül állatokat tartottak, így a 70-es évekre borzalmas állapotba került. A kastélyt 1981-1984 között restaurálták.  Bővebben

Gács

Gács gyönyörű kastéllyal büszkélkedhet. A 13. században már a Tomaj nemzetségbeli Losonczyak vára magasodott itt, majd a 16. század végétől, amikoris Losonczy Anna férjhez ment Forgách Zsigmondhoz mind a kastély, mind a környékbeli települések a Forgáchok birtokaihoz tartoztak, egészen 1945-ig. A kommunizmus után felújított kastély ma már szállóként működik, de a kastély még ma is a boldog békeidők hangulatát őrzi. Például a folyosókon a magyar királyokat ábrázoló reneszánsz falfestmények is díszlenek még.

Forgách János nemcsak kastélyt épített Gácson, de 1767-ben ő alapította Magyarország első posztó-manufaktúráját is, ami a hadsereg egyik legnagyobb beszállítója volt.

Gácsról indult el a napúton a helyi gyógyszerész família sarja, Csontváry Kosztka Tivadar is.

Écska

Az écskai kastély 19. századi víztornyának már csak maradványai állnak a falu szélén. A Lázár család piros kastélynak emlegetett úrilakja viszont megújulva várja a szállóvendégeket.

Nagy Magyarország Park – Királyszállás

Nagy Magyarország Park – Királyszállás

A Nagy-Magyarország Park Királyszálláson, a Dél-keleti Bakony erdővel körülvett, különlegesen szép részén található, Várpalotától 6 km távolságra. A Nagy-Magyarország Park nem csak a pihenést szolgálja, kiépített infrastruktúrájával és felújított épületeivel, szállás- és étkezési lehetőségeivel ideális helyszíne konferenciáknak, képzéseknek, táboroknak, osztálykirándulásoknak, erdei iskoláknak, fesztiváloknak, kulturális és sportrendezvényeknek.

A felújított vadászkastély épületében szálláshelyek, házimozi rendszerrel ellátott, korszerű konferenciaterem, étterem, kávézó, várja a vendégeket. Kiépítés alatt áll sószobával, szaunával és masszázsmedencével felszerelt beltéri wellness-részleg is. Az épület földszintje akadálymentesített. A vadászkastélyban összesen 35 fő befogadására alkalmas, 11 tágas, fürdőszobás szoba található.

A szabadidőpark területén 4 önálló vendégház (Felvidék Ház, Délvidék Ház, Kárpátalja Ház és Partium Ház), a közeli Hétházpusztán pedig további 2 vadászház (Őrvidék Ház, Nedecvidék Ház) összközműves, hűtő-fűtő klímával ellátott, de egyedi, cserépkályhafűtéssel is fűthető, és összesen 52 vendég fogadására alkalmas. A park elkülönített részén, védett közösségi területtel rendelkező Kárpátia Kemping lakókocsiparkja és sátorhelyei nyáron további 40-60 fő elhelyezésre adnak lehetőséget.

A park területén működő Kárpátia Étterem és Kávézó, valamint a “Nem felejtünk” erdei falatozó színvonalas vendéglátást biztosít. A látogatók a-la-carte ajánlatok közül választhatnak. A hagyományos magyar ízvilágú ételek mellett Hargita Gyöngye ásványvizek, Csíki és Zirci Apátsági Sörök, valamint Kárpát-medencei történelmi magyar borok szerepelnek a kínálatban.

A park meghatározó épülete a 450 négyzetméteres, üvegfalú Hungária rendezvény pavilon, amely 120 fő befogadására alkalmas és helyszínt biztosít különféle színvonalas rendezvényeknek (konferenciák, esküvők, kiállítások, tréningek, képzések, tanácskozások stb.). A park rengeteg lehetőséget kínál az aktív pihenésre, kikapcsolódásra, szórakozásra: muzeológus vezetésével látogatható a Trianon Múzeum időszaki kiállítása, gyalogos, kerékpáros, lovas túrák a Burok-völgy csodálatos természeti környezetében, szabadtéri dézsafürdő és szauna, bográcsfőzési és szalonnasütési lehetőség teszi feledhetetlenné a Nagy-Magyarország Park élményt.

A park területén garantált a világtól elvonulás, nincs térerő. Az apartmanházakban nincs internet, wifi szolgáltatást az Erdély Vadászkastélyban biztosítunk vendégeinknek!