Vargyas egyik nevezetessége a 16. században épült Daniel-kastély . A kastély több fázisban, és építészeti stílusban épült. A legrégebbi szárnyat a késõ reneszánsz jegyében építették, aztán a 19. század elején fejezték be az emeletes palotaszárnyat. Késõbb a kastélyt barokk stílusú sarokbástyával bõvítették. Az utolsó építkezés a múlt század harmincas éveiben történt, Köpeczi Sebestyén József tervei alapján, ennek legfontosabb eleme az északi oldalon található neoreneszánsz árkádsoros tornác. A huszadik század közepén kezdõdött a család és a kastély legsötétebb idõszaka: a Dánieleket kényszerlakhelyre költöztették, az 1948-as államosítást követõen, Erdély más kastélyaihoz, hasonlóan, a Daniel-kastély a helyi kollektív gazdaságé (téesz) lett. A kastélyban évtizedeken keresztül állatokat tartottak, így a 70-es évekre borzalmas állapotba került. A kastélyt 1981-1984 között restaurálták.  Bővebben →

A Kálnoky vadászkastély a 17. században épült és vadászkastélyként szolgált a nemesi Kálnoky családnak. 2017 tavaszán sikerült befejezni a visszaállítási munkálatokat, így egy működő múzeum jött létre benne. Az Erdélyi Élet Múzeumában betekintést nyerhetünk a 17. 18. és 19. századi erdélyi nemesi életbe berendezett szobákon keresztül. A Kálnoky család az első székely családok közé tartozott, amelyről vannak írásos említések ebben a régióban. A nemesi címert, II. Lajos magyar királytól kapta a család. A család legendája szerint, Kálnoky András testőrkapitánya volt Nagy Lajos királynak, aki nagyon szeretett Erdélyben vadászni. Egy ilyen alkalommal a király valahogy eltévedt az erdőrengetegben, eltörte a lándzsáját, kilőtte az utolsó nyílvesszőjét, egyedül állt ott fegyvertelenül, amikor szembetalálta magát egy hatalmas anyamedvével, és amikor az már készült letépni a király fejét, akkor érkezett K. A. , aki íjával célzott és nyílveszőjével az utolsó pillanatban a kitátott szájú medvét a száján keresztül lőtte meg. A király pedig azt mondta: András, hálás vagyok neked, mert megmentetted az életemet, választhatsz a fele királyságom vagy egy gyönyörű címer között. Ugye, a család nagyon szerény volt mindig, ezért a címert választotta és maradt is ezzel a címerrel.

A kastély földszinti teremsora a hozzájuk kapcsolódó két bástyaszobával a 17-19. századi erdélyi nemesi és polgári élet szegmenseit mutatja be. A két bástyaszobában – az egykori szokásnak megfelelően – berendezett 19. századi jellegű hálószobákhoz kapcsolódó termekben egy-egy szalon kerül berendezésre –biedermeier és ónémet stílusban –, a három középső teremben pedig a 17-19. századi életmódba tekinthet be a látogató 3 különböző tematika alapján.

A díszterem, az Európában egyedülálló erdélyi késő reneszánsz – kora barokk (17-18. század fordulója) stílusában mutatja be egy főúri kastély legreprezentatívabb részét a hangversenyekre is alkalmas ebédlőt és tánctermet.

A következőt az „Asszony házának” neveztük el, ahogy a korabeli megnevezés jelzi a ház úrnőjének a szobáját. Ebben az asszony tárgyain és szokásain keresztül elevenednek fel a késő reneszánsz – kora barokk korszak mindennapjai. Ezután az „Úr háza” – azaz a kastély urának szobája következik, a 19. századi nemesember szokásainak és tárgyainak bemutatásával. A már említett ún. Ónémet szalonban a háromszéki kuriális világ polgárosult tárgykultúrája látható.

A pinceszint kifejezett múzeumi részlege a számmal jelzett bástya földszinti boltozott szobája és annak előtere, ahová a kastélytörténetet és a felújítást bemutató pannók, és a munkálatok során előkerült régészeti leletek kerülnek.

Az egykori pincék termeiben berendezésre kerülő kávézóban egy 18. századi konyhasarok rekonstrukciója emeli majd a tér hangulatát.

A pinceszinten a kiszolgáló helyiségek miatt kis területet foglal el a múzeum, viszont az épületben megvalósuló kulturális tevékenységek egy része a kávézó terében valósítható meg, így hangulatában annak is követnie kell a fenti koncepciót. A kávézó terében felállított cserepes tűzhely mellett az egykori kastélykonyhát felidéző enteriőr kerül felállításra csebrekkel, használati kerámiaedényekkel, száradó gyógynövényekkel stb.

A lenti boltozott térben és annak előterében az előkerült régészeti leletek: edénytöredékek, kályhacsempe töredékek stb. és azok rekonstrukciós rajzai kerülnek kiállításra, a kastély építéstörténetét bemutató szöveges-rajzos pannók kíséretében.

A manzárdszobákat különböző iskola utáni tevékenységekre használjuk, ahol a faluban élő gyerekeknek tartunk plusz órákat, Baróti tanárok segítségével.

A kastélykert egy részét is sikerült visszaállítani a levéltári dokumentumok alapján, így most egy reneszánsz fűszer kertet és egy tavat filagóriával tekinthet meg az ide látogató.