A főgerinc felé tartva, ahogy kiérünk az erdőhatár fölé pazar kilátás fogad: előttünk a Borzsa gerince, a Nagy-hegy tömbjével már nagyon várja, hogy a hátára lépjünk. Visszafelé a Fehér-ág völgye, a Máramarosi Verhovina elszórt bojkó falvai, fölöttük távolabb az Északkeleti-Kárpátok havasai vérbeli Kárpátaljai tájképet varázsolnak elénk. Ha kicsit rájuk közelítünk, északnyugatról délkeletre, ott sorakoznak a Vereckei-Beszkidek ormai, közöttük a Pikuj ormával. Északra a Máramarosi-havasok, mögötte a Gorgánok is ott napoztatják csupasz hátaikat. Északkeletre a Toronyai-hágó környéki hegyek, sőt, még a Fekete-bérc is felvillantja magát.
A mesés körképbe feledkezve érjük el a főgerincet a Gemba-csúcsánál. Innen a gerinc mindkét irányába hosszan ellátunk.
Az Asztag-csúcs a Borzsa-havas ékköve. Innen ered a Borzsa folyó, amit egy kereszttel jelöltek meg.