Archives

Nagy Attila keramikus — Mohács

Nagy Attila keramikus — Mohács

A Duna part­ján, az anya­or­szá­gi Mohá­cson él régi bará­tunk, a Haza­já­ró vissza­té­rő sze­rep­lő­je, Nagy Atti­la, aki évek óta fog­lal­ko­zik kerá­mi­ák­kal. Atti­la  szí­ve­sen fogad min­den arra járó haza­já­rót, aki egy egye­di készí­té­sű kerá­mi­át sze­ret­ne. Bőveb­ben →

Vámfalu

A mára­ma­ro­si sóút egy­ko­ri vám­sze­dő helye Vám­fa­lu. Régen még sok por­tán készül­tek hagyo­má­nyos cse­rép­edé­nyek, ma már csak Ist­ván­ffy Géza viszi tovább apai örök­sé­gét.

Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ

Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ

Az 1986-ban épí­té­sze­ti nívó­dí­jat, 1994-ben Euró­pa Nost­ra díjat nyert SZÁNTÓDPUSZTA, a XVIII-XIX. szá­za­di párat­lan major­sá­gi műem­lék-együt­tes, mely a Bala­ton déli part­ján, a 7‑es szá­mú főút mel­lett talál­ha­tó.
A pusz­ta mint­egy har­minc épü­le­te ere­de­ti álla­pot­ban őrzi egy major­ság képét.

Szán­tód­pusz­tán ma IDEGENFORGALMI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT műkö­dik, mely szá­mos kép­ző­mű­vé­sze­ti, kul­túr­tör­té­ne­ti és nép­raj­zi kiál­lí­tás­nak ad ott­hont:

- Hely­tör­té­ne­ti kiál­lí­tá­sok
— Itt talál­ha­tó a Bala­ton egyet­len akvá­ri­u­ma, mely a tó élő­vi­lá­gát mutat­ja be.
— Fest­mény­ga­lé­ria
— Lovas­cent­rum
— Állat­si­mo­ga­tó
— Lak­osz­tá­lyok

Célunk és fel­tett szán­dé­kunk a kap­cso­lat­épí­tés, bemu­tat­ko­zá­si lehe­tő­sé­get kíná­ló, hagyo­má­nya­in­kat fel­ele­ve­ní­tő, az ősi magyar érté­ke­ket min­den­ki szá­má­ra meg­is­mer­te­tő és őrző közös tevé­keny­ség. Bemu­tat­ko­zá­si alkal­mat kívá­nunk terem­te­ni nem­csak a somo­gyi, hanem dél- és nyu­gat dunán­tú­li kéz­mű­ve­sek, ková­csok szá­má­ra. Ezt az ősi magyar emlék­he­lyet sze­ret­nénk még job­ban, több ren­dez­vénnyel élet­re kel­te­ni.
Ennek szel­le­mé­ben sze­re­tet­tel vár­juk azo­kat az alko­tó­kat, részt­ve­vő­ket, akik az álta­lunk kép­vi­selt célt magu­ké­nak érzik és közös ren­dez­vé­nyek kere­te­in belül hagyo­mány­te­rem­tő cél­lal, prog­ra­mok­kal gaz­da­gí­ta­nák ősi magyar érté­ke­in­ket!

A sze­zon folya­mán szá­mos cso­por­tot tudunk fogad­ni elő­re meg­be­szélt prog­ra­mok­kal, ebéd­del, bor­kós­to­ló­val. Isko­lás gyer­me­kek részé­re ked­vez­mé­nyes belé­pő a terü­let­re. Kérés­re meg­szer­vez­zük a kéz­mű­ves fog­lal­ko­zá­so­kat, íjá­sza­tot kor­hű vise­let­ben, nép­tánc bemu­ta­tót. Nyá­ron lovas tábo­rok működ­nek. Min­den beté­rő ven­dég szá­má­ra lovag­lá­si, kocsi­ká­zá­si, póni­zá­si lehe­tő­ség áll ren­del­ke­zés­re. Meg­szer­vez­zük eskü­vők, csa­lá­di és céges ren­dez­vé­nyek lebo­nyo­lí­tá­sát.

 

A vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő család kiállítása

A vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő család kiállítása

“A fes­tett búto­rok tanul­má­nyo­zá­sa szem­pont­já­ból kivé­te­le­sen sze­ren­csés a hely­zet Var­gya­son. Az udvar­hely­szé­ki Erdő­vi­dék e szép falu­já­ban tovább élt a fes­tett bútor divat­ja, és ugyan­ak­kor ez a köz­ség az erdé­lyi fes­tett búto­rok egyik leg­ré­geb­bi, magas művé­szi szín­vo­na­lú ter­mé­ke­ket elő­ál­lí­tó köz­pont­ja, ahol a  leg­ne­ve­ze­te­sebb bútor­fes­tő asz­ta­los csa­lád egyik élő tag­ja, idős Sütő Béla sze­mé­lyé­ben egy­aránt kitű­nő mes­te­rét és hagyo­mány­őr­ző­jét talál­ni az itte­ni fes­tett­bú­tor-készí­tés­nek.” Írja dr. Kós Károly “A Var­gya­si Fes­tett Bútor” című köny­vé­ben.

A bútor­fes­tés és fara­gás hagyo­má­nyát 14 nem­ze­dék adta apá­ról fiú­ra egé­szen nap­ja­in­kig, s az egy­re népe­sebb 16. nem­ze­dék is e hiva­tás foly­ta­tá­sá­nak a remé­nyét hor­doz­za. Így a Sütő csa­lád por­tá­ja ma is min­den­ki előtt nyit­va áll aki köze­lebb­ről is meg sze­ret­né ismer­ni e szí­vünk­nek oly ked­ves mes­ter­sé­get. Haza­já­ró pont­ként e helyen nem csak ked­vez­mény, hanem bizo­nyo­san emlé­ke­ze­tes talál­ko­zá­sok vár­ják az egye­sü­let tag­ja­it. Érke­zés előtt cél­sze­rű beje­lent­kez­ni a fen­ti elér­he­tő­sé­ge­ken!

A kap­cso­ló­dó Haza­já­ró epi­zó­don keresz­tül már­is bekuk­kant­hat Sütő­ék­hez!

Felsőcsernáton

Fel­ső­cser­ná­ton népe élt a kör­nye­ző táj, a bővi­zű patak és mel­lék­ágai ter­mé­sze­ti adott­sá­ga­i­val. Mol­nár mes­te­rek nem­ze­dé­kei nőt­tek fel a völgy­ben, ahol volt, hogy több tucat vízi­ma­lom őröl­te a búzát. Aztán az új idők árjai elmos­ták több­sé­gü­ket, de jöt­tek új mol­ná­rok, akik össze­fog­tak, nem hagy­ták vesz­ni az elő­dök hagya­té­kát, s for­dí­tot­tak egyet a tör­té­ne­lem őrlő­ke­re­kén.

A Szőcs Ilo­na tisz­te­le­tes asszony vezet­te Hol­nap Cser­ná­ton Egye­sü­let által fel­újí­tott régi malom­ban műkö­dő Malom­kert pan­zió több mint turis­ta­köz­pont. Cél­ja a hagyo­mány­őr­zés, érték­te­rem­tés és az érté­kek tovább­adá­sa.

Vargyas

Vargyas

Var­gyas 1820-ban épült uni­tá­ri­us temp­lo­má­ban a hagyo­má­nyos orna­men­ti­ká­val díszí­tett fes­tett kazet­ták, kar­zat­mell­vé­dek és padok jel­zik, hogy a nagy­köz­ség egy­ben a népi fara­gó­mes­te­rek és bútor­fes­tők biro­dal­ma is.

Nem­csak Var­gyas, de egész Erdély közép­ko­ri tör­té­nel­me elvá­laszt­ha­tat­lan a köz­sé­get évszá­za­do­kon át bir­tok­ló Dani­el csa­lád tör­té­ne­té­től. A külön­bö­ző stí­lus­je­gye­ket magán hor­do­zó kas­té­lyuk Erdő­vi­dék egyik leg­nagy­sze­rűbb épí­tett örök­sé­ge. A Dani­e­lek több mint 600 éven át lak­ták, ám a hábo­rú után elhagy­ni kény­sze­rül­tek régi örök­sé­gü­ket. A kom­mu­nis­ták meg, ahogy szok­ták, álla­mi gaz­da­ság­gá tet­ték a kas­télyt és juho­kat is tar­tot­tak az ősi falak között. Az épü­let ma az esz­ter­go­mi önkor­mány­zat tulaj­do­na­ként vár­ja sor­sa jobb­ra for­du­lá­sát.

A főut­cán emel­ke­dik Var­gyas egyik leg­újabb­ko­ri épí­tett büsz­ke­sé­ge, a Mako­vecz Imre által ter­ve­zett refor­má­tus temp­lom, ami az Árpád-kori temp­lom alap­ja­i­ra épült. Az épít­ke­zés során egy ősi, rovás­sal díszí­tett keresz­te­lő­me­den­ce került elő, ami ma a temp­lom­ban lát­ha­tó.

Fazekas Ház — Korond

Fazekas Ház — Korond

Ami nap­ja­ink­ra talán még a gyógy­vi­zek­nél és az ara­go­nit­nál is híre­seb­bé tet­te Koron­dot, az az egyik leg­tra­di­ci­o­ná­li­sabb kéz­mű­ves szak­ma, a faze­kas­ság, mivel alap­anya­ga maga a föld, és Sóvi­dék egy­ben az agyag orszá­ga is. „Szi­kony­or­szág” főut­cá­ja men­tén állan­dó kira­ko­dó­vá­sár jel­zi a helyi hagyo­má­nyok és nép­mű­vé­szet tovább­élé­sét. A koron­di­ak évszá­za­dok óta fog­lal­koz­nak agyag­mű­ves­ség­gel, de hírük csak a XX. szá­zad ele­jén ter­jedt el a nagy­vi­lág­ban. Elő­ször csak a parasz­ti ház­tar­tás alap­ve­tő esz­kö­ze­it készí­tet­ték, ám miu­tán a Páll, majd a Józsa csa­lád­nak köszön­he­tő­en művé­szi szint­re emel­ték a koron­di kerá­mi­át, mázas edé­nye­ik egész távo­li vidé­kek­re is elju­tot­tak. Koron­don és kör­nyé­kén közel ötez­ren élnek a korong bűvö­le­té­ben. Mikor a Haza­já­ró sóvi­dé­ki film­jét készí­tet­tük, a faze­kas­ság egyik jeles kép­vi­se­lő­jé­hez, az Ilyés csa­lád­hoz, Vész­ti Mihály­hoz és ked­ves fele­sé­gé­hez, Rózsi­ka néni­hez tér­tünk be, meg­is­mer­ked­ni a hagyo­má­nyos faze­kas­ság for­té­lya­i­val, sőt koron­di szál­lá­sunk is itt volt. Nyu­godt szív­vel ajánl­juk min­den­ki szá­má­ra a Faze­kas Házat, ahol a kerá­mia­ké­szí­tés meg­te­kin­té­sén túl meg is lehet száll­ni. Sőt, ifjabb Ilyés Vész­ti Mihály veze­té­sé­vel terep­já­rós túrá­ra is be lehet nevez­ni: a túra a Gör­gény-Har­gi­ta-fenn­sí­kon talál­ha­tó Pál­pa­takára vezet, ahol lehe­tő­ség nyí­lik hor­gá­szás­ra, sütés­re-főzés­re.

Malomkert Fogadó — Felsőcsernáton

Malomkert Fogadó — Felsőcsernáton

A Malomkert

A Malom­kert működ­te­tő­je a Hol­nap Egye­sü­let szo­ci­á­lis vál­lal­ko­zás, mely öt másik romá­ni­ai megyé­ben talál­ha­tó civil szer­ve­zet­tel közö­sen része­sült támo­ga­tás­ban az Euró­pai Uni­ó­tól, a RESoRT – A Hagyo­má­nyo­kon Ala­pu­ló Vidé­ki Szo­ci­á­lis Vál­lal­ko­zá­sok Háló­za­ta című prog­ra­mon keresz­tül. A pro­jekt révén egy rusz­ti­kus, de ugyan­ak­kor modern turisz­ti­kai köz­pon­tot hoz­tak lét­re.
A turisz­ti­kai köz­pont szo­ci­á­lis vál­lal­ko­zás­ként műkö­dik, külön­bö­ző szol­gál­ta­tá­so­kat nyújt, ugyan­ak­kor arra is törek­szik, hogy műkö­dé­sé­vel több tár­sa­dal­mi prob­lé­má­ra is meg­ol­dást talál­jon. Fő üzle­ti cél­ja között meg­ta­lál­ha­tó­ak pél­dá­ul a fenn­tart­ha­tó­ság, az érték­men­tés, a hagyo­mány­őr­zés, a kör­nye­zet­vé­de­lem, a fog­lal­koz­ta­tá­sok bőví­té­se és a szo­ci­á­lis ellá­tás minő­sé­gé­nek javí­tá­sa. Jelen­leg négy hát­rá­nyos hely­ze­tű sze­mélyt alkal­ma­zott az egye­sü­let.
Ez a típu­sú prog­ram beépül a koráb­ban elkez­dett nép­mű­vé­sze­ti, népi mes­ter­sé­ge­ket és nép­szo­ká­so­kat élet­ben tar­tó folya­ma­tok sorá­ba (házi las­ka­ké­szí­tés, kenyér­sü­tés, gyógy­nö­vény­gyűj­tés, és ‑hasz­no­sí­tás, zakusz­ka-elte­vés, hecser­li­fő­zés, sava­nyú­ság­ké­szí­tés, ször­pök, erdei gyül­möl­csök gyűj­té­se és kon­zer­vá­lá­sa, rongy­sző­nyeg-készí­tés, mézes­ka­lá­csok készí­té­se).
Az egye­sü­let cél­ja, hogy a Malom­kert­ben a mun­ka­hely­te­rem­tés, a helyi érté­kek meg­men­té­se, átadá­sa, a jöve­de­lem­szer­zés, annak vissza­for­dí­tá­sa, a szo­ci­á­lis vál­lal­ko­zá­sok kere­té­ben meg­va­ló­sul­jon.