A víznyelő barlangba is a révi Handl Károly hatolt be először 1904-ben. Már akkor sejtette, hogy a barlang összeköttetésben áll a révi Zichy-barlanggal, feltevését 1912-ben vízfestéssel is igazolták. A barlang fentről egy kis patakot fogad be, ami aztán keresztül folyva járatain, majd a föld alatt kanyarogva, a légvonalban 5 kilométerre nyíló révi Zichy-barlangban köt ki. A kettőt összekötő szűk járaton még senkinek sem sikerült átjutni.
Archives
Vársonkolyos – Magyar-barlang
A régi bányásztelepülésnél egy picit kiszélesedik a völgy, ám Sonkolyos alatt az éles kanyarulatánál, a Méhsed folyó torkolatvidékén újabb barlang tátong. Ez a híres Magyar-barlang, amely az egész karsztvidék egyik legnagyobb bejáratú barlangja, amelynek a folyótól védett üregében már az őskortól meghúzódott az ember is.
A Vársonkolyosi-szorosban van Közép-Európa egyik leghosszabb, több mint 50 kilométeres járata is. A Szelek barlangját a lyukból kiáramló erős szél miatt már ismerték a helyi juhászok, első ismert felfedezője 1957-ben a kolozsvári barlangász, Bagaméri Béla volt.
Zichy Ödön-cseppkőbarlang
A cseppkőbarlangot 1903-ban Handl Károly vasúti felügyelő fedezte fel, majd Veress István révi református lelkésszel, és a bihari turizmus apostolával, Czárán Gyulával kezdték feltárni. 1905-ben már fel is avatták és a környék birtokosáról, a turistamozgalmat támogató Zichy Ödön grófról nevezték el.
A barlang bejáratához közel Gróf Zichy Ödön az EKE buzdítására emeletes turistaszállót épített, de Trianon után az új gazdák nem becsülték meg, s a dicső múltú épület ma is elhagyottan düledezik.
Tolvaj-barlang
Vannak helyek, amiket a felcsíkiek „rejteknek” hívnak. Ilyen a Tolvaj-barlang is, ahol a legenda szerint egy rablóvezér tanyázott, így itt rejtette el a kincseit.
Súgó-barlang
A Lok-pataka völgye már a hegység legérdekesebb barlangjához, a Súgóhoz vezet. A barlang bejáratához kanyargó Boldogasszony papucsa tanösvény többek között a környék élővilágát is bemutatja.
A Súgó-barlangot a múlt század elején még kincskeresők kutatták. Tudományos feltárását a II. világháború megakasztotta. A járatot csak a ’70-es években nyitották meg. A kivételes természeti érték csak felügyelettel látogatható.
A Keleti-Kárpátok egyik legjelentősebb cseppkőbarlangja gyűrődéses mozgások során, vetők és repedések mentén, dolomitos és kristályos mészkőben alakult ki.
A Súgó varázslatos birodalmának szűk folyosói kis termekbe torkollnak, melyekben külön kis mesevilágok várnak bennünket. A változatos cseppkőképződmények és sziklaalakzatok a teremtő erő évezredes munkájának gyümölcsei.
A mélyben uralkodó mostoha körülmények, a 95 %-os páratartalom, és a 7-9 fokos hőmérséklet ellenére élővilága igen változatos. Számos rovar és denevérfajnak nyújt otthont.
Aranyosfői jégbarlang
Erdély legnagyobb jégbarlangjának ötven méteres mélységben húzódó bejáratához meredek vaslépcső vezet. Az akna alján nyáron sem nagyon haladja meg a fagypontot a hőmérséklet, így élhetett túl olvadás nélkül több mint 3000 évet a Nagy-terem padlóját alkotó, több mint 3000 négyzetméter felületű, és jó 20 méter vastagságú jégtömb. A Nagy-teremből nyílik a barlang leglátványosabb terme, a Templom. A kiterjedt üregrendszer alsóbb régiói viszont már csak külön engedéllyel és kötéltechnikával látogathatók.
Boli-barlang
A régi Selyemúton fekszik a Boli-barlang, amely történelmi jelentőséggel is bír. Ezt a falát díszítő magyar címer is jelzi, ugyanis 1404-ben Zsigmond király egy Bólia nevű kisnemesnek adományozta a barlangot. Innen jön a neve is.
Katonai szempontból is fontos volt a történelem folyamán a barlang. Erről tanúskodik, hogy 1773-ban József császár is járt itt katonaként.
A barlangot a 19. század végétől az Erdélyi Kárpát Egyesület petrozsényi osztálya tette járhatóvá, hidak és lépcsők kiépítésével. Remek akusztikája miatt koncerteknek is helyet adott.
Kiépítésében nagy szerepe volt a környékbeli bányászoknak is. Védőszentjük, Szent Borbála kapott is egy kis emlékhelyet a barlangban.
De van itt egy másik, természet alkotta különleges kegyhely: a barlang falán mintha Szűz Mária alakja sejlene elő. A misztikus jelenség valóságos zarándokhellyé tette a barlangot.
A rejteket nemcsak a középkorban, de az első világháború idején is hadi célokra használták.
Torjai Büdös-barlang
„Büdös-fürdő telepről keskeny bokrok, fák és sziklákkal szegélyezett hegyi út vezet a Büdös-barlanghoz. Az út mellett itt-ott sírkövek fehérlenek, a melyek alatt a barlang áldozatai alusszák örök álmukat. E szerencsétlenek közül többen az igazság, mások a zsarnokság sujtó keze elől, sokan a szégyen vagy az élet elviselhetetlen terhének nyomása alatt kerestek és találtak itt menedéket. Közeledvén a barlanghoz, megcsap bennünket a kiáramló kénhidrogén szaga; még egy fordulat, s megnyílik előttünk a szikla-hegy, a Büdös-barlang óriási torka ásít felénk. Dante ilyennek képzelte magának a poklot, sötét borzalmaival. Bemenve, végtagjainkat sajátságos melegség járja át. Addig, míg szájunk, orrunk az alsó rétegből kiér, bátran lélekzelhetünk; az alsó gázrétegben azonban csak visszatartott lélekzet mellett járhatunk, mert egy lélekzetnyi a gázból már öl. A gázfürdő élettani hatásánál fogva már sok rheumatikus bajnak volt gyógyítója. (Hankó Vilmos)
A Büdös-hegy igazi vonzerejét a törésvonalai mentén feltörő vulkáni gázömléseknek, és a szénsavas ásványvizeknek köszönheti. A Sósmezőről a kék és piros pont jelzés vezet a hegycsoport ikonikus pontjához, egy természetes mofettához, a Büdös-barlanghoz. Az üreg nem természetes módon jött létre, egy kénbánya felhagyott tárnája volt. 1892-ben Apor Gábor falaztatta ki faragott kövekkel a 14 méter hosszú üreget, majd ajtót szereltetett rá, melyet naponta csak bizonyos időre, állandó felügyelet mellett nyitottak ki. Jelenleg a barlang szabadon látogatható, az üreg két oldalán padokat helyezek el. Erről a barlangról írt Sánta Ferenc a Sokan voltunk című novellájában. A gázelegyben található kén-hidrogénből terméskén csapódik ki a barlang falára, ezt bizonyos magasságig sárga kénréteg borítja. Ez egyben a gáz szintjét is jelzi, ez alá ne hajoljunk!!
Ha feljebb megyünk a Büdös-hegyen, még több kisebb-nagyobb, gázkiömléses kőfülkét és barlangot találunk. A Büdös-barlang mellett ott van mindjárt a Timsós-barlang, amely azonban más gázösszetételű és ki sincs építve. Kissé feljebb van a Madártemető, ami egy beszakadt kénbánya mélyedése, amelyben felhalmozódott a széndioxid. Az alacsonyan repülő madarak, ha a gáz szintje alá szállnak, rögtön elpusztulnak. A pár négyzetméteres süppedésbe lépve mi is érezhetjük lábunkon a forróságot. Pár méterre nyílik a Gyilkos-barlang, amely telve van széndioxiddal, ezért ebbe be se lépjünk! Mindezek a helyszínek egy tanösvényre vannak felfűzve.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Büdös-barlang bejárata.
Magasság: 1052 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Sósmezőről a kék és piros pont jelzés (850 méter; 20 perc; 152 méter szintemelkedés).
Bélai-cseppkőbarlang
A Tátra egyetlen látogatható barlangját a Csikó-hegy északi oldalában vezető tanösvényen közelíthetjük meg. Az aranyásók által már korábban is ismert Bélai-cseppkőbarlangba elsőként a szepesbélai Husz Gyula és Britz János merészkedett be 1881-ben. Egy évre rá a nagyközönség számára is megnyitották a csodákat rejtő üreget és 1896-ban a világon először elektromos árammal világították meg. A barlang két egymásba nyíló meredek sziklahasadékból áll, rendkívül gazdag cseppkőképződményekben, tavacskákban. Az 1752 méter hosszú barlangból 1370 méter látogatható. Mélysége 160 méter, átlagos hőmérséklete pedig + 5 fok körül mozog.