Nógrád – Jó palócok az Ipoly mentén
Hazajáró műsorok

Nógrád – Jó palócok az Ipoly mentén

154. rész
"Valamilyen édesen derűs varázsa van ennek a vidéknek. A hegyek szelíd, lágyvonalú hajlataiból méla báj árad. Nógrádba elkerülni azt jelenti, hogy olyan vidékre érkeztünk, ahol nyomban otthonosan érzi magát az ember. Másodszor már úgy megyünk oda, mintha hazamennénk. S mikor eljövünk, hiányzik valami: a hely varázsa, amely megejtett bennünket. Édesbús nosztalgiával kutatjuk, mi segítene, hogy visszaérezhessük magunkat abba a levegőbe."
Harsányi Gréte: Palócországban (1947)

Otthon érzi magát a Hazajáró Palócföld szívében, a nógrádi Görbeországban is! Északon az Osztrovszki-hegység és a Korponai-erdő, délen a Cserhát dombsorai szegélyezik, míg középső részén a Nógrádi-medencét az Ipoly szeli ketté. Az Ipoly, ami termékennyé tette földjeit, majd határfolyóvá tették, hogy kettészakítsák az egyveretű Palócföldet. De a természeti környezettel derűs összhangban élő jó palócok színes világát nem sikerült kiradírozni. A sajátos nyelv- és észjárás, a népi kultúra és hitvilág, melyekből Mikszáth, Madách és Krúdy is ihletet merített, ha szigetekben is, de ma is jelen van Palócföldön.

Látnivalók / Felvidék / Nógrád

A 12. századtól a Kacsics nemzetség uralta e vidéket. A tatárjárás után épített váruk hamar a Szécsényi családra szállt. A török hódítók már a Losonciakat találták itt. Aztán hosszú háborúskodás következett, míg végre 1683-ban végleg felszabadult. De nem volt benne sok, még 30 évnyi köszönet sem, a kuruc szabadságharc után az osztrákok lerombolták. A 20. századnak már csak annyi dolga maradt, hogy feltárja, összeillesztgesse és a turizmus szolgálatába állítsa a régmúlt eme cserháti darabkáját.

Hollókő ma már leginkább a vár alatti falucskájáról nevezetes. Mondhatni világhírű, hisz 1997-ben Ófaluja révén felkerült a Világörökség listájára. Méltán, hisz a faluban példátlan módon sikerült átörökíteni az elmúlt pusztító évszázadon a természeti környezetbe simuló hagyományos palóc népi építészetet. És valamit abból az életmódból is, ami Istent, a közösséget és a családot helyezte a középpontba.

A település szívében a hazánkat bemutató prospektusok elmaradhatatlan képe fogad: a fatornyos, zsindelytetős katolikus templom 1889-ben épült, közadakozásból.

Bővebben...

Akárcsak Hollókő, Rimóc is megsínylette a török hódoltságot, de a palócokat kemény fából faragták. Sajátos észjárásukat és öntudatukat jól tükrözi a gazdag rimóci legendárium. Egy helyi mondás szerint „amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát, a rimóciak már visszafelé jöttek” – és bizony, ennek még képi ábrázolását is megtaláljuk a községháza falán.

Itt is szép számmal vannak palóc jellegű parasztházak. Az egyikben a palócföldi főkötők sokszínű világát ismerhetjük meg.

Bővebben...

A Kacsics nemzetségből hogy lett Szécsényi család? Erre ad választ Ipoly parti ősi birtokuk neve: Szécsény. A kisváros, amely a királytól már csaknem hétszáz éve Budával megegyező jogokat kapott, s hamar hazánk egyik védőbástyája lett. Aztán jött a török rabiga, majd a császáriaktól szenvedett sokat. Persze, hogy a kuruc szabadságharc Nógrádban is hamar lángra lobbant. Olyannyira, hogy 1705-ben a Szécsény melletti borjúpást mezőre hívta össze II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem a kuruc rendek első magyarországi országgyűlését, hogy a  vármegyék és püspökségek küldöttei megformálják a Habsburgok ellen küzdő kurucok államát.

Szécsénynek még ferde tornya is van. A városháza előtt álló Tűztorony alatt megcsúszott a talaj, de talán már nem is bánják a helyiek, hisz így válhatott a város ismert jelképévé.

 A szépen felújított sétálóutca a barokk kastélyhoz vezet. A Szécsényi család középkori várkastélya helyére építették a Forgáchok az 1750-es években. Ma már múzeum működik benne.

A kastély mellett már 1332-ben pápai engedély volt a ferences templom és kolostor építésére. A hit évszázados falai közé az elűzött ferencesek csak 1989-ben térhettek vissza.

Bővebben...

Szécsénykovácsi a Krúdyk ősi fészke. Az író, Krúdy Gyula dédszülei hagyták el a falut, így ő már nem itt élt, se többször visszatért ide, a vidéket több művében is említi.

Bővebben...

Itt is a Széchenyiek, majd a Forgáchok tették le a névjegyüket, de a legnagyobb hatással a 18. századtól birtokos Szentiványi család volt a falura. Aztán az országgal elveszett birtokuk és kastélyuk is. Amikor olyan győztesek írták a történelmet, akiknek csak térkép volt-e táj; talán nem gondolták, hogy lesznek az Ipoly mentén hazafiak, akik ellenállnak az igazságtalan diktátumnak. Amikor 1919-ben Varbót megszállták a csehek, a helyiek Gyarmathoz hasonlóan innen is kiverték a megszállókat. Akkor még volt nemzeti ellenállás. Nézzük, mi maradt mára. A tengerré duzzadt Ipolyon egy recsegő gyaloghíd, partján egy Trianon emlékkereszt hirdeti az Ipoly-menti falvak lelki kötelékét.

Bővebben...

A Kürtös-patak völgyében az Árpádok kora óta ücsürög Zsély. Ez a vidék már a Zichyek ősi uradalma volt. Ezt jelzi birtokuk központja, a 18. századi kastélyuk címere is. A középkori eredetű templom helyén 1771-ben gróf Zichy Ferenc győri püspök építtetett új templomot Szent Imre herceg tiszteletére.

Bővebben...

Szklabonya felé indulunk tovább, de Mikszáthfalvára érkezünk meg. 1847-ben itt, a tót atyafiak és jó palócok földjén született, és ma is itthon van halhatatlan lelke a magyar széppróza mesterének, Mikszáth Kálmánnak.

A ház, ahol a nagy palóc nevelkedett, ma emlékház, az író életéről és munkásságáról szóló kiállítással. Ifjúkori élményei, a hely szelleme köszön vissza műveiből. Tájak, falvak, emberek elevenednek meg írásaiban.

Egy olyan világ, amitől az író, ha el is szólították az élet kihívásai, lélekben soha nem tudott, de nem is akart elszakadni. Ahogy Csáky Károly néprajzkutató fogalmazott: A szülőföldjéhez mérte a világot, a világhoz önmagát.

Szinte nincs már magyar szó a zegzugos kis faluban. De itt vannak még azok az emlékhelyek, amelyek képesek életre kelteni és halhatatlanná tenni Mikszáth írásait.

Mikszáth szülőháza már nem áll, helyén emlékoszlopot állítottak. És ott őrzi a rendet a volt szülőház előtt a Szűz Mária szobor is.

Bővebben...

A hagyomány szerint Lehel vezér ezen a dombon fújt kürtjébe, így lett a község neve Kürtös. Ha látná, mi lett ősi földjéből, talán ma vészriadót fújna. A tót atyafiak a 19. században indult szénbányászatot kicsit túltolták a kommunizmus idején. Sorra nőttek ki a lakótelepek, s költöztek beléjük szlovákok tömegei. A jó palócok lassan szórványba kerültek.

Mikszáth rá se ismerne Kürtösre, s a behemót panelházak között bolyongva talán még a templomot is nehezen találná meg, amelyben keresztvíz alá tartották.

Bővebben...

Az Árpád-kori erődtemplomáról ismert Nógrádszentpéteren keresztül visz tovább utunk Alsósztregova, Madács Imre szülőhelye felé.

A Széchenyiek után a 15. századtól a Madách család lett a birtokos Alsósztregován. Ősi kastélyaik leégtek. Az evangélikus templom mellett ma is látható családi székhely a 18. században épült. Itt született, alkotott és hunyt el Madách Imre. A kastély eredeti bútorokkal és az író életét és munkásságát felvonultató személyes tárgyaival van berendezve. Ez az a híres “oroszlánbarlang”, ahol megszületett a magyar, sőt a világirodalom egyik legnagyobb és legismertebb drámai költeménye, az „Ember tragédiája.” A mű, amely egyetemes, örök érvényű kérdéseket feszegetve, látnoki erővel vonultatja fel az első ember, Ádám és a soha nem alvó Lucifer szemével a világ történelmét.

Bővebben...