A Kacsics nem­zet­ség­ből hogy lett Szé­csé­nyi csa­lád? Erre ad választ Ipoly par­ti ősi bir­to­kuk neve: Szé­csény. A kis­vá­ros, amely a király­tól már csak­nem hét­száz éve Budá­val meg­egye­ző jogo­kat kapott, s hamar hazánk egyik védő­bás­tyá­ja lett. Aztán jött a török rab­iga, majd a csá­szá­ri­ak­tól szen­ve­dett sokat. Per­sze, hogy a kuruc sza­bad­ság­harc Nóg­rád­ban is hamar láng­ra lob­bant. Oly­annyi­ra, hogy 1705-ben a Szé­csény mel­let­ti bor­jú­pást mező­re hív­ta össze II. Rákó­czi Ferenc vezér­lő feje­de­lem a kuruc ren­dek első magyar­or­szá­gi ország­gyű­lé­sét, hogy a  vár­me­gyék és püs­pök­sé­gek kül­döt­tei meg­for­mál­ják a Habs­bur­gok ellen küz­dő kuru­cok álla­mát.

Szé­csény­nek még fer­de tor­nya is van. A város­há­za előtt álló Tűz­to­rony alatt meg­csú­szott a talaj, de talán már nem is bán­ják a helyi­ek, hisz így vál­ha­tott a város ismert jel­ké­pé­vé.

 A szé­pen fel­újí­tott sétá­ló­ut­ca a barokk kas­tély­hoz vezet. A Szé­csé­nyi csa­lád közép­ko­ri vár­kas­té­lya helyé­re épí­tet­ték a For­gá­chok az 1750-es évek­ben. Ma már múze­um műkö­dik ben­ne.

A kas­tély mel­lett már 1332-ben pápai enge­dély volt a feren­ces temp­lom és kolos­tor épí­té­sé­re. A hit évszá­za­dos falai közé az elűzött feren­ce­sek csak 1989-ben tér­het­tek vissza.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 154. rész: Nógrád — Jó palócok az Ipoly mentén