Szklabonya felé indulunk tovább, de Mikszáthfalvára érkezünk meg. 1847-ben itt, a tót atyafiak és jó palócok földjén született, és ma is itthon van halhatatlan lelke a magyar széppróza mesterének, Mikszáth Kálmánnak.
A ház, ahol a nagy palóc nevelkedett, ma emlékház, az író életéről és munkásságáról szóló kiállítással. Ifjúkori élményei, a hely szelleme köszön vissza műveiből. Tájak, falvak, emberek elevenednek meg írásaiban.
Egy olyan világ, amitől az író, ha el is szólították az élet kihívásai, lélekben soha nem tudott, de nem is akart elszakadni. Ahogy Csáky Károly néprajzkutató fogalmazott: A szülőföldjéhez mérte a világot, a világhoz önmagát.
Szinte nincs már magyar szó a zegzugos kis faluban. De itt vannak még azok az emlékhelyek, amelyek képesek életre kelteni és halhatatlanná tenni Mikszáth írásait.
Mikszáth szülőháza már nem áll, helyén emlékoszlopot állítottak. És ott őrzi a rendet a volt szülőház előtt a Szűz Mária szobor is.