Itt is a Szé­che­nyi­ek, majd a For­gá­chok tet­ték le a név­je­gyü­ket, de a leg­na­gyobb hatás­sal a 18. szá­zad­tól bir­to­kos Szent­ivá­nyi csa­lád volt a falu­ra. Aztán az ország­gal elve­szett bir­to­kuk és kas­té­lyuk is. Ami­kor olyan győz­te­sek írták a tör­té­nel­met, akik­nek csak tér­kép volt‑e táj; talán nem gon­dol­ták, hogy lesz­nek az Ipoly men­tén haza­fi­ak, akik ellen­áll­nak az igaz­ság­ta­lan dik­tá­tum­nak. Ami­kor 1919-ben Var­bót meg­száll­ták a cse­hek, a helyi­ek Gyar­mat­hoz hason­ló­an innen is kiver­ték a meg­szál­ló­kat. Akkor még volt nem­ze­ti ellen­ál­lás. Néz­zük, mi maradt mára. A ten­ger­ré duz­zadt Ipo­lyon egy recse­gő gya­log­híd, part­ján egy Tri­a­non emlék­ke­reszt hir­de­ti az Ipoly-men­ti fal­vak lel­ki köte­lé­két.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 154. rész: Nógrád — Jó palócok az Ipoly mentén