Káposztafalvi Karszt – A Szepesség paradicsoma
Hazajáró műsorok

Káposztafalvi Karszt – A Szepesség paradicsoma

4. rész

A szepességi gótika emlékei; szűkre szabott szurdokokban zuhogó vízesések; szakadékokat áthidaló vaslétrák, sziklaablakok és barlangok; végtelen bükkösök és fenyvesek világa – maga a paradicsom. Ezúttal a Káposztafalvi karszt csodabirodalmát és magyar emlékeit barangolja be a Hazajáró. A szépséges hegyvidék, amelynek rengetegeiben egykoron IV. Béla és Mátyás király is vadásztak, ma már szigorúan védett nemzeti park, és a különleges ínyencségekre vágyó túrázók ideális vadászterülete.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Szepesség

A patinás szepességi várost valószínűleg a 13. században német bányászok alapították.  A tatárjárásban elpusztult települést IV. Béla újratelepíttette. Később évszázadokra lengyel zálogba került, majd 1772-ben tért vissza a magyar koronához és a szepesi városok kormányzati központja lett. Erről tanúskodik a főtéren a míves stukkókkal díszített régi Tartományi ház. Látványosak a főteret szegélyező polgárházak. A város ékessége a 14. században gótikus stílusban épült plébániatemplom, melynek 87 m magas tornya a legmagasabb a Felvidéken. A főtéren egy sarki gyógyszertárban dolgozott mint patikussegéd, Csontváry Kosztka Tivadar. Mellszobra a városi múzeum hátsó udvarának egy eldugott szegletében áll. A városi temetőben található a ’48-as hősök emlékműve. 1849. február 2-án Guyon Richárd honvéd serege a város határában nagy diadalt aratott a császáriak felett. A temetőben van a Magyarországi Kárpát Egyesület két meghatározó iglói vezetőjének is a síremléke. Itt nyugszik Róth Márton iglói főgimnáziumi tanár, a Magas-Tátra és a Káposztafalvi karszt korabeli turistamozgalmának egyik vezéralakja. A temető egy másik szegletében pedig utódja, a Kárpát Egyesület Iglói Osztályának egykori elnöke, Hajts Béla.

Bővebben...

A Káposztafalvi-Karszt északi lejtőin fekvő Szepestamásfalva gótikus eredetű katolikus templommal büszkélkedhet. A falu fölött könnyű erdei emelkedővel érhető el a hegység talán legszebb panorámáját nyújtó Tamásfalvi-kilátó. A csaknem 150 méteres függőleges sziklafal teraszáról nagyszerű a kilátás a Hernád-áttörés alsó szakaszára és a karsztvidékre.

Bővebben...

Szepescsütörtökön egy kis dombon áll a román stílusú Szent László templom. A környék egykori birtokosai, a Szapolyai család 1473-ban egy kétemeletes kápolnával bővítette a templomot. A Szapolyai-kápolna talán az egész Kárpát-medence egyik legtökéletesebb gótikus alkotása. Az alsó szintje szolgált a Szapolyaiak temetkezési helyéül, a felső szintre került a Szűz Mária mennybeviteléről elnevezett kápolna.

Bővebben...

Csütörtökhely szomszédfalujában, Bethlenfalván a Thurzó család a 16. században építette a szepességi reneszánsz egyik legszebb alkotását, a díszes pártázatú kastélyt. Az erősen pusztuló kastély fénykorában még megyegyűlések színhelye volt.

Bővebben...

A Káposztafalvi-karszt fennsíkján találhatók a Vöröskolostor romjai. A tatárjárás idején, 1241-ben a környék népe ide menekült, ezért nevezték el a dombtetőt Menedékkőnek. A helyet 1290-ben hálából a megmenekülésért a kartauzi rendnek adományozták, akik hamarosan rendházat építésébe fogtak. A zárdát idegen hadak és rablóbandák is ostromolták. Aztán 1543-ban szepes népe megelégelte a sok garázdálkodást, kiűzte innen a rablókat, és le is rombolta a kolostort. Az elfeledett, gazzal benőtt romokat a 20. században kezdték feltárni.

Bővebben...

A Káposztafalvi-karszt összesen nyolc, járhatóvá tett szurdokvölgye közül az egyik leglátványosabb és legismertebb a Száraz-Fehér Víz szurdoka. A környék Erdőalja kiránduló-központból közelíthető meg a zöld jelzésen. Az erózió formálta festői szurdok csak egy irányból, alulról járható, és társaihoz hasonlóan jól kiépített. Felfedezését Róth Mártonnak köszönhetjük, aki az 1900-as évek elején társaival turistaútvonalat épített ki benne. A szurdokban fapallók, vaslétrák és láncok segítik a közlekedést. A Tálacska vízesések látványosan zúgnak alá a mészkőalakzatok között.

Bővebben...

A Hernád Káposztafalvától Szepessümegig tartó szakaszán évezredek alatt egy valóságos kanyont vésett magának a meredek, néhol 300 méteres sziklafalak közé. 1906-ban Hajts Béla társaival tutajon járta végig a Hernád-áttörést és elhatározta, hogy a nagyközönség számára is járhatóvá teszi a varázslatos kanyont. Ma már fémhidak, láncok, mászóvasak és fapadok segítik az előrehaladást az éles kanyarokat leíró Hernád mentén. A karszt szorosának egyik csendes üdülőhelye, a Letánfalvi-malom.

Bővebben...

Európa egyik legnagyobb jégbarlangja a Gölnic menti főútról érhető el. A jéglyukat 1870-ben Ruffiny Jenő, dobsinai királyi bányamérnök, Láng Gusztáv honvédhadnagy és Méga Endre városi tisztviselő fedezték fel. Előbb lépcsőkkel látták el, majd 1887-ben – a világon elsőként – villanyvilágítást kapott. 2000-ben az UNESCO Világörökség részének nyilvánították és a világ 14 természeti csodája között is számon tartják. A mintegy másfél km hosszú barlang egyharmada ma már szigorú rend szerint, csak vezetővel látogatható. A 400 ezer éves barlang jegének folyamatos kicserélődése 5-7000 évig tart, a jég folyamatos mozgásban van, vízszintesen úgy 3-4 cm-t halad évente. A jégréteg vastagsága a Nagyteremben eléri a 27 métert is, benne láthatjuk a leglátványosabb jégformákat.

Bővebben...

A Gölnic folyó, Sztracena bányászfalu közelében látványos hasadékvölgyön kacskaringózva tör át a meredek sziklafalak között. A szurdokvölgyön átvezető aszfaltút kijáratánál a sziklafalban a környék birtokosa, Koburg Ferdinánd herceg emléktáblája található. 1840-ben ő építtette a több helyen is sziklába vájt utat. A Káposztafalvi Karsztvidék legnagyobb tava, a Gölnic-patak 1954-es felduzzasztásával keletkezett Imrikfalvi tározó. A tó és környéke nyáron a fürdőzők és a vízisportok szerelmesei, télen a környék sípályáin sportolók kedvelt üdülőhelye.

Bővebben...