Homoród-mente 1. – Advent a Kis-Homoród mentén
Hazajáró műsorok

Homoród-mente 1. – Advent a Kis-Homoród mentén

114. rész
"Van Székelyhonban, Udvarhelyszéken két kis, malmot hajtó folyó: mindkettőnek Homoród a neve. Egyiknek Külső-, vagy Nagy-, a másiknak Belső- vagy Kis-Homoród. Mindkettő a Hargitából ered, úgy, hogy fejöknél közből veszik a két Oláhfalut és párhuzamosan folynak le dél felé, míg Homoród nevű szép szász falunál összefolyván, együtt mennek bele az Olt folyamába. Egy hosszú keskeny bérc, vagy hegylánc választja el kellemetes keskeny vidékeiket egymástól, s szolgáltat részszerint erdős, részszerint szántóföldes és marhalegelős határokat innen és túl a melletök telepedett húsz – részszerint székely – részszerint szász faluknak."
Jánosfalvi Sándor István: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett (1858)

A Hargita-hegység vulkáni kúpjairól leszaladó két Homoród szabdalta tájegység természeti és néprajzi szempontból ma is igen változatos. A homorú völgyek falvaiban közel húszezer, többségében székely ember éli küzdelmes életét. A szászokat már elűzték, a főutak elkerülik, a munkanélküliség, az elvándorlás, az elöregedés megtette a hatását: így e szépséges táj Székelyföld elhagyatott vidékévé vált. De talán épp ezért őrizhette meg épített örökségeit és sajátos hagyományvilágát. Az adventi várakozás szent idejét választottuk, hogy székelyhoni utazásunk során felfűzzük először is a Kis-Homoród mente falvainak gyöngysorát.

Látnivalók / Székelyföld / Udvarhelyszék

A Központi-Hargita előterének vulkáni platóján, a Nagy- és a Kis-Homoród vízválasztóján helyet foglaló kedves kis hegyi község, Kápolnásfalu. A település a hadak útján, a Hargitát átszelő főút mentén települt, a kora Árpád-korban. Szenvedett is eleget az átkelő ellenséges seregektől, igaz, fekvésének köszönhette fejedelmi kiváltságait is. Nevét régi, mára porrá lett kápolnájáról kapta. 1797-ben aztán szép nagy templomot kapott.

Bővebben...

Kápolnásfalu és Szentegyháza története szorosan összefonódik egymással. Volt idő, amikor együtt alkották Oláhfalu városát. 1876-ban aztán szétváltak, majd 1968-ban, Szentkeresztbányával való egyesülése után a faluból újra város lett. A kommunizmus bukása után az Árpád-kori templomára visszautalva fel is vette a Szentegyháza nevet. Mai temploma már jóval később, a 18. században épült.

Az utánpótlást igen komolyan veszik Szentegyházán. Ennek ékes példája az 1982-ben alakult világhírű Szentegyházi Gyermekfilharmónia.

Bővebben...

Egykori vasbányatelep Lövétebánya. A régi vasércbánya és a hámorok ipari muzsikája helyett ma már csend üli meg a völgyet. Erre a békére vigyáz a kápolna, amelyet Erdélyben egyedüliként első királynénknak, Boldog Gizellának szenteltek.

Felső-Homoródmente központja Lövéte. A központban még mindig áll az 1941-ben felavatott, hányatott sorsú első világháborús emlékmű.

A település ékessége az 1776-ban felavatott katolikus nagytemplom. Lövéte a katolikus vallás utolsó bástyája a Kis-Homoród mentén. Innen délre már unitárius falvak sorakoznak.

Az 1848-as forradalomban nagy szerepe volt Lövétének, ugyanis a határban vashámorok működtek, ahol ágyúgolyókat öntöttek.

Lövéte szűk utcáin járva-kelve megtapasztalhatjuk, hogy mennyire meghatározza a helyi nyersanyag az építészetet. Fa és kőházak alkotják a települést, ahol a mai napig a fő megélhetést a mezőgazdaság és a fakitermelés nyújtja. És így volt ez a falu szülötte, Ladó Lajos idejében is. Ő volt az a csavaros eszű erdőpásztor, akiről Tamási Áron regényhősét, Ábelt mintázta.

A lövétei föld gyomra sok ásványkincset rejt. A község fedett sóskútja évszázadok óta szolgálja a helyieket. A sós kőzeten átszivárgó magas sótartalmú vizet főzésre, a kinyert sót ételek tartósításához is használják.

Az ásványkincsek mellett a néprajzi hagyományok is gazdagítják Lövétét. Egy 19. századi épületben 2002-ben tájházat alakítottak ki.

Bővebben...

Ha Lövéte a katolicizmus bástyája, akkor Almás az unitárius vallás fellegvára. Mai temploma 1786-ban épült

De van itt egy másik templom is, Karácsonyfalván. A hagyomány szerint a reformáció idején az áttért unitáriusok és a hűséges római katolikusok között összetűzés volt a templomok hovatartozását illetően, ami végül úgy végződött, hogy az unitáriusok megkapták a régi, Árpád-kori templomot, míg a katolikusok a 18. században újat építettek maguknak.

A 13. századi gótikus, unitárius templom udvarán míves kőoszlop áll. Az orvul meggyilkolt Erzsébet királyasszony áldott emlékére állította az egyházközség, 1904-ben.

A templom egy Árpád-korból származó, kőbe vésett rovásírásos emléket is őriz. Virágosan festett kazettás mennyezetéről és freskóiról is nevezetes.

Bővebben...