Őszi csoda a Dunakanyar felett – IX. Áprily Lajos Emléktúra

Őszi csoda a Dunakanyar felett – IX. Áprily Lajos Emléktúra

„Nézz meg jól minden sárguló levelet.
Mindegyik búcsúzik a fától.
Nézd a hegyet, ha ködbe vész a csúcsa,
mint egy darabka elhagyott világot.”
Áprily Lajos

A mögöttünk hagyott szombaton kilencedik alkalommal gyűltünk össze a természetjárók és a honismeret szerelmesei, hogy a Hazajáró Honismereti és Turisztikai Egylet szervezésében adózzunk Áprily Lajos, a Dunakanyar és a természet nagy költőjének emléke előtt.

Az idei emlékút nemcsak a fizikai teljesítményről, hanem a csodálatos őszi táj élvezetéről és a határtalan magyar összetartozásról is szólt.

 A túra központja, amely egyben a rajt és célállomásként is szolgált, a Visegrádi Sportcentrum volt. Már a kora reggeli órákban megtelt élettel a komplexum, a bakancsosok egymás után vették az itinereket, hogy nekivágjanak a Pilis és a Visegrádi-hegység varázslatos ösvényeinek, miután a temetőben fejet hajtottunk Áprily Lajos sírja előtt.

Három táv, egy közös élmény! A szervezők gondoskodtak arról, hogy minden felkészültségi szintnek megfeleljen a rendezvény, így a résztvevők a három különböző táv közül választhattak:
• A 12km-es táv: ideális választás volt a családoknak és a könnyebb sétára vágyóknak, akik a legszebb kilátópontokat szerették volna érinteni.
• A 26km-es középtáv: a sportosabb túrázóknak kedvezett, akik szerettek volna mélyebben bemerészkedni az őszi erdő sűrűjébe.
• A 45km-es maratoni táv: igazi kihívás a tapasztalt teljesítménytúrázóknak, akik a hegyek komolyabb emelkedéseivel is megküzdöttek.

A hosszabb távokat választók az ország egyik leglátványosabb, mégis komoly odafigyelést igénylő szakaszát, a legendás Spartacus-ösvényt is érintették. A meredek hegyoldalban kanyargó, helyenként igen keskeny, kitett ösvény minden lépésnél maximális koncentrációt és biztos lépéseket követelt, különösen a lehullott őszi avarral borított, csúszósabb részeken. A veszélyek és a kihívások azonban minden fáradtságért kárpótoltak: a fák lombkoronája közül előbukkanó, szinte lélegzetelállító panoráma a Pilis vonulataira és a mélyben húzódó völgyekre olyan felejthetetlen látványt nyújtott, amelyet még sokáig emlegetni fognak a résztvevők.

Különösen felemelő érzés volt látni, hogy az esemény híre idén is messzire eljutott. Nagyon sokan érkeztek az elszakított területekről is. A hegyi ösvényeken járva lépten-nyomon ismerős, mégis különböző tájszólások keveredtek, bizonyítva, hogy a természetjárás és a közös kulturális örökségünk összeköt bennünket, éljünk a Kárpát-medence bármely pontján.

Az égiek is a tenyerükön hordozták a rendezvényt: gyönyörű, napsütéses idő kísérte a túrázókat egész nap. A Dunakanyarra néző panoráma, a fákról lassan hulló, ezer színben pompázó levelek és a szépséges őszi táj leírhatatlan díszletet biztosítottak a gyalogláshoz. A résztvevők arcáról lerítt a boldogság, a menetekben remek hangulat uralkodott. Az idei túra a fotósok és a szép emlékeket gyűjtők paradicsoma is volt, hiszen az útvonal bővelkedett az ideális pózoló és kilátópontokban.

A túra gördülékeny lebonyolításához nagyban hozzájárult a helyi közösség összefogás is. Külön köszönet illeti a visegrádi diákokat, akik lelkesen segítkeztek a rendezvényen, és a hangulatos Jenő-kunyhónál lévő ellenőrzőponton mosolyogva fogadták és pecsételték a túrázók igazolólapjait. Jó volt látni a fiatalok elhivatottságát a természetjárás iránt! A szervezés a vendéglátás terén is jelesre vizsgázott. A túra egyik gasztronómiai fénypontja egyértelműen Pilisszentlászló volt, ahol kézműves hazai ízekkel várták a beérkezőket, hol a torkok sem maradtak szárazon. A helyi, szívvel-lélekkel készített finomságok nemcsak a testet, de a lelket is felmelegítették a kilométerek leküzdése közben.

Ahogy a túrázók csoportjai is beérkeztek a Visegrádi Sport és Szabadidő Parkba, a jól megérdemelt emléklapokért és jelvényekért, ami mellé még egy tányér finom gulyásleves is járt, a naplemente már vörösbe és aranyba öltöztette az eget. Sokan nem siettek rögtön haza: lementek a Duna partjára, hogy a csendesen hömpölygő folyó mellett pihentessék meg a fáradt lábaikat. A vízen tükröződő esti naplemente fényeiben a folyóparti köveken ülve, még egyszer előidézhettük a nap emlékeit. Ez a békés, közös pillanat tette igazán teljessé a IX. Áprily Lajos Emléktúrát. Lélekben feltöltődve, a hazai táj szeretetével a szívünkben térhettünk haza otthonainkba.

Köszönjük mindenkinek, aki eljött és jelenlétével, támogatásával, segítségével emelte az esemény fényét! Találkozzunk jövőre is a jubileumi tizedik évfordulón!

Szeretettel: Szüllő Judit

Nagyon köszönjük a támogatást a Visegrádi Sportcentrumnak, az Oláh családnak és visegrádi barátainknak, a Sajtangyalnak és Pilisszentlászló közösségének, az Erdei Művelődés Házának és minden önzetlen segítőnknek.