2026. augusztus 15–22. között ismét Erdély hegyei között gyűltek össze a katonai múlt, a természetjárás és a közös emlékezés iránt elkötelezett túrázók. A nyolcnapos Határvadász túrahét Gyergyótól Háromszéken át egészen a Gyimesekig vezette a résztvevőket, miközben az első és a második világháború számos kevésbé ismert helyszínét is felkeresték.
A túrahét első jelentős eseménye a XII. „Kereszthegy” emléktúra volt, amelyet a m. kir. 21. székely határvadász-zászlóalj emlékére szerveztek. Dr. Nagy József történész vezetésével a résztvevők terepjárókkal járták be a Gyergyói-havasok azon magaslatait, ahol 1944 szeptemberében a zászlóalj katonái utolsó harcaikat vívták. A Cengellér-hágó, a Nagyrez-tető, a Nagy-Aszód és Nagybenes nem csupán a táj szépségével fogadta a túrázókat: ezeken a helyeken több mint nyolc évtizeddel korábban magyar katonák százai kerültek szovjet fogságba. A történelmi ismertetőket egykori katonák visszaemlékezései tették személyessé, közelebb hozva a résztvevőkhöz az 1944 őszén történteket.
A nap folyamán a túrázók felkeresték a Tászok-tetőt is, amely évszázadokon keresztül fontos székely határőrhely volt, majd Orotva felé folytatták útjukat. A katonai emlékhelyek mellett így a Gyergyói-havasok természeti és néprajzi értékei is helyet kaptak a programban.
A következő napokban a túrahét résztvevői Erdély más vidékeit is bejárták. A szentegyházi és Békási-szorosi pihenőnap után Csernáton lett a túrahét újabb központja. Brassóban dr. Kovács Lehel István vezetésével az egykori Cenk-hegyen lévő Árpád-szobor történetével ismerkedtek, majd a Rétyi Nyír természeti értékeit keresték fel.
Augusztus 19-én újabb terepjárós történelmi kirándulás következett, ezúttal a Nemere-hegységbe, az egykori „ezeréves határ” vidékére. A túra során ismét olyan hegyi helyszíneket kerestek fel, amelyekhez a második világháború eseményei kötődnek. Szimbolikus helyről, a Nyerges-tetőről indult a Borbély András vezette túra, majd a Pap hegye érintésével mentünk át a Kászonokba, bejárva a Csíki-havasok és a Répát-hegység egy részét is. A Nagy-Nemere-csúcsról szemléltük a tájat, az egykori határvonalat, a bunkereket és aknatölcséreket, géppuskafészkek helyeit. A túrahét utolsó szakasza a Gyimesekhez kapcsolódott. Augusztus 20-án a résztvevők együtt ünnepelték Szent István napját, másnap pedig Gyimesközéplokon az első világháborúban elesett hősök sírjánál koszorúztak. Az Ugra-tetőn Sebő hadnagy keresztjénél szentmisével emlékeztek az egykori harcok áldozataira.
A rendezvénysorozatot augusztus 22-én a XVII. 32-es határvadász emléktúra zárta. A Hidegségből Felcsíkba vezető, egyben Hazajáró Kupa-túra ismét próbára tette a résztvevők kitartását, ugyanakkor méltó lezárása volt az egész héten át tartó közös emlékezésnek. A program méltó folytatásaként augusztus 30-án került sor az Óriás-tetőre vezető II. 34-es határvadász emléktúrára, amelyhez az EKE-bakancs sorozat 14. kötetének bemutatója is kapcsolódott, így ez az esemény szervesen kiegészítette és lezárta az idei határvadász emléktúrák sorát. A csíkbánkfalvi Nagyboldogasszony-kápolnától induló emléktúrán mintegy ötvenen vettek részt, a közös megemlékezéssel és történelmi visszatekintéssel tarkított nap pedig jó hangulatú szalonnasütéssel zárult. A Határvadász túrahét azonban jóval több egyszerű természetjáró programnál. A hegyek között megtett kilométerek összekötik a tájat az ott lezajlott történelmi eseményekkel, a levéltári forrásokat és hadijelentéseket az egykori katonák személyes történeteivel. A résztvevők olyan helyeken állhatnak meg emlékezni, ahol sokszor már sem emlékmű, sem sír, legfeljebb egy-egy lövészárok, bunker maradványa vagy a helynevek őrzik az egykori eseményeket.
Az emléktúrák célja a történelmi emlékezet ápolása, az elesettek és a háborút átélő nemzedékek előtti tisztelgés. Mindehhez a természetjárás élménye és az évről évre visszatérő túratársak közössége társul. Így válik a Határvadász túrahét egyszerre történelmi zarándoklattá, honismereti úttá és közösségi találkozássá – olyan emlékezéssé, amelyben a múlt történeteit maga a táj meséli tovább.
Kovács Lehel István