A 18. század már a Kiss családot találta itt, akik németeket telepítettek le. Régi kastélyukat a szerbek Trianon után lerombolták. De áll még a katolikus templom, amit Kiss Ernő honvédtábornok építtetett 1846-ban.
Ha tudta volna a legendás magyar huszár, Kiss Ernő, hogy 3 év sem telik el, és egy levert magyar szabadságharc mártírjaként végzi Aradon… Hamvai a kiegyezés után kerültek végső nyugvóhelyére, az altemplomban kialakított család sírboltba.
A végtelenbe vesző melencei pusztán magányosan, de legalább megújultan áll a 120 éves szélmalom. Egy maradt mutatóban a sok száz közül, melyek nem őrlik már a bánáti gabonát.
Attila szigete a legenda szerint ősi misztikummal bír, hiszen a helyiek úgy vélik, hogy a hun vezért annak idején, itt, a Tisza közepén temették el, és a sír körül alakult ki ez a sziget.
A szárazföldi Horvátország legnagyobb kiterjedésű várát a Türje nembeli Fülöp zágrábi érsek építtette IV. Béla király engedelméből, a fenyegető tatár veszély elhárítására. Fülöp aztán Esztergomi érsek lett, így sokáig a magyar királyok bírták a várat, majd a Ciliéi grófok, utóbb Korvin János, végül a Zrínyiek tulajdonába került. Itt halt bele a muhi csatában szerzett sebesüléseibe Kálmán herceg. És úgy tartják, a várban érte a halál 1472-ben Janus Pannoniust is, miután a Mátyás elleni összeesküvés miatt menekülni kényszerült Pécsről.
A vár legértékesebb épülete a román kapuzatú Szent Fülöp és Jakab kápolna.
A város rövidített neve meg azért lett Jaska, mert a középkorban a latin nyelvű oklevelekben előszeretettel rövidítették le a bonyolultabb idegen neveket. Ez a városka is IV. Bélának köszönhette szabad királyi városi jogait. Itt található az Erdődy család ódon várkastélya, melynek a megkopott falán felsejlő emléktábla Erdődy Tamás horvát bánt örökíti meg, aki 1592-ben kialakította a várkastély mai képét.
Szamobor magyar kötödését a várnál kell keresnünk. V. István, Kálmán herceg, IV. Béla, Mátyás király, a Cilleiek, a Frangepánok, a Zrínyiek, az Erdődyek… Ilyen nagy nevek kötődnek a szamobori várhoz. Érdemes megemlékeznünk itt az 1441-es évről, amikor Erzsébet királynő és Ulászló hadai ütköztek meg a vár alatti mezőn. A csatából a királynő hadai kerültek ki győztesen, így a korábban a Cilleikhez tartozó vár magyar fennhatóság alá került.
A várból erdei sétaösvény vezet a városba. Maga Szamobor egyébként régebbi a váránál, már Kálmán hercegtől kiváltságokat kapott, majd IV. Béla szabad királyi városi rangra emelte.
A központ mai arculata egy nagy tűzvész után alakult ki az 1800-as években.
Aki Szamoborban jár, érdemes megkóstolnia a méltán híres szamobori krémest.
1775-ben még olyan idők jártak a Kárpát hazában, hogy Mária Terézia fogta magát, és Felső-Ausztriából német anyanyelvű famunkás szakembereket telepített a Tarac felső völgyébe, műveljék csak meg szépen a kincstári erdőket.
A vidék központja korábban a felsőbb fekvésű Németmokra volt, aztán a Tarac völgyét és mellékvölgyeit átszövő kisvasút kiépülése után a csomópont, Királymező vette át a központi szerepet. Ám a 2001-es nagy árvíz a kisvasutat és a település egy részét is elpusztította. A derék német telepesek utódait is elűzte már innen a sztálini terror vörös árja, pedig még Trianon után, 1944-ben is nem kevesebb, mint 1800 német nyelvű lakója volt Királymezőnek.
Magyar szót se nagyon hallunk már itt. Azért itt van még az a kiüresedett épület, ami a magyar időkben a határőrség laktanyája volt.
Ne feledjük, történelmi hazánk határvidékén vagyunk, így a Tarac környékén az erdős hegyoldalak a Magyar Királyi Honvédség Kárpátokban kiépített második világháborús védelmi rendszere, az Árpád-vonal maradványait rejtik.
A Nagy-Magyarország Park Királyszálláson, a Dél-keleti Bakony erdővel körülvett, különlegesen szép részén található, Várpalotától 6 km távolságra. A Nagy-Magyarország Park nem csak a pihenést szolgálja, kiépített infrastruktúrájával és felújított épületeivel, szállás- és étkezési lehetőségeivel ideális helyszíne konferenciáknak, képzéseknek, táboroknak, osztálykirándulásoknak, erdei iskoláknak, fesztiváloknak, kulturális és sportrendezvényeknek.
A felújított vadászkastély épületében szálláshelyek, házimozi rendszerrel ellátott, korszerű konferenciaterem, étterem, kávézó, várja a vendégeket. Kiépítés alatt áll sószobával, szaunával és masszázsmedencével felszerelt beltéri wellness-részleg is. Az épület földszintje akadálymentesített. A vadászkastélyban összesen 35 fő befogadására alkalmas, 11 tágas, fürdőszobás szoba található.
A szabadidőpark területén 4 önálló vendégház (Felvidék Ház, Délvidék Ház, Kárpátalja Ház és Partium Ház), a közeli Hétházpusztán pedig további 2 vadászház (Őrvidék Ház, Nedecvidék Ház) összközműves, hűtő-fűtő klímával ellátott, de egyedi, cserépkályhafűtéssel is fűthető, és összesen 52 vendég fogadására alkalmas. A park elkülönített részén, védett közösségi területtel rendelkező Kárpátia Kemping lakókocsiparkja és sátorhelyei nyáron további 40-60 fő elhelyezésre adnak lehetőséget.
A park területén működő Kárpátia Étterem és Kávézó, valamint a “Nem felejtünk” erdei falatozó színvonalas vendéglátást biztosít. A látogatók a-la-carte ajánlatok közül választhatnak. A hagyományos magyar ízvilágú ételek mellett Hargita Gyöngye ásványvizek, Csíki és Zirci Apátsági Sörök, valamint Kárpát-medencei történelmi magyar borok szerepelnek a kínálatban.
A park meghatározó épülete a 450 négyzetméteres, üvegfalú Hungária rendezvény pavilon, amely 120 fő befogadására alkalmas és helyszínt biztosít különféle színvonalas rendezvényeknek (konferenciák, esküvők, kiállítások, tréningek, képzések, tanácskozások stb.). A park rengeteg lehetőséget kínál az aktív pihenésre, kikapcsolódásra, szórakozásra: muzeológus vezetésével látogatható a Trianon Múzeum időszaki kiállítása, gyalogos, kerékpáros, lovas túrák a Burok-völgy csodálatos természeti környezetében, szabadtéri dézsafürdő és szauna, bográcsfőzési és szalonnasütési lehetőség teszi feledhetetlenné a Nagy-Magyarország Park élményt.
A park területén garantált a világtól elvonulás, nincs térerő. Az apartmanházakban nincs internet, wifi szolgáltatást az Erdély Vadászkastélyban biztosítunk vendégeinknek!
Így szól a vár legendája: Sok-sok évszázaddal ezelőtt a református hitre tért Perényi Péter csodálatosan szép leánya, Ilka kíváncsiságában ellátogatott a ferencesek búcsújárására. Kankóvár kolostorában a híres törökverő, Kapisztrán János szent tetemét tették közszemlére. A szerzetesek a leányt, mint az új hit követőjét haragjukban a templom alatti verembe zárták. A Perényi-család hiába kereste a leányt, nem bukkant nyomára. Sok idő eltelt már, amikor egy koldus betévedt a kolostor templomába, s az ima után elaludt. Éjjel a föld alól jövő furcsa hangokra ébredt. Lejutva a verembe, felismerte a rabságába beleőrült Perényi Ilkát. A koldus meg sem állt a Perényi házig. A báró fegyvereseivel a ferenceseket leküzdve, kiszabadította leányát, a megháborodott Ilka azonban már senkit nem ismert meg, sőt, rövidesen meghalt. A feldühödött Perényi Péter elpusztította a kolostorvárat, mely azóta romokban hever.