Sofronya

Sofronya

Miközben Franciaországban épp a csőcselék tombolt és rombolt, 1789-ben Sofronyán a Purgly család szép kis kastélyt építtetett. Aztán 1881. június 10.-én megszületett Purgly János lánya, Magdolna, aki 1900-ban egy miskolci farsangi bálon megismerkedett egy ellenállhatatlan sorhajókapitánnyal. Horthy Miklósnak hívták a tisztet, aki aztán itt, a sofronyai kastélyban el is jegyezte kedvesét.

Kunigunda vára

Kunigunda vára

Aki megmássza a Dunajec áttörését őrző Korona-hegy Okraglica nevű csúcsát, feltétlen menjen tovább a kék jelzésen a hegy északi oldalára, ahol magyar történelmi emlékkel találkozhat. Az Okruglicáról úgy fél órás ereszkedés után érhetünk ugyanis Lengyelország legmagasabban fekvő várához, Kunigunda romjaihoz. Az erődítményt az 1200-as években építették a környék védelmére, és a XV. század első felében a husziták rombolták le. De minket jobban izgat az a fejezet, ami egy számunkra oly kedves személyiségről szól. A tatárjárás idején a vár ugyanis nem másnak, mint IV. Béla lányának, a lengyelek hőn szeretett királynéjének, Szent Kingának nyújtott menedéket. Őt idézi elénk a romok egyik sziklaüregében felállított egész alakos szobra is. Az egykori vár alapjain felidézhetjük Szent Kinga legendáriumát. A királylányból tizenöt évesen lett lengyel királyné, Boleszláv krakkói herceg hitveseként. A királyi pár közös fogadalmuk értelmében örökös tisztasági fogadalomban élt. Kingának nagy szerepe volt a tatárjárás utáni újjáépítésben, a lengyelek pedig templomokat, kolostorokat és legnevezetesebb sóbányájukat is neki köszönhetik. Férje halála után klarissza apáca lett, vagyonát szétosztotta a szegények között, s visszavonultan élt az általa alapított ószandeci kolostorban, mígnem 1292-ben megtért urához. Bizony, ma már talán el se hisszük, de volt idő, amikor így éltek és ennyi mindent hagytak maguk után vezetőink. A királyné ki is érdemelte, hogy az ezredfordulón II. János Pál pápa szentté avassa.

A 780 méteren fekvő vár több irányból is megmászható: Kroscienko nad Dunajcemből a sárga, majd kék jelzésen másfél óra, míg Stromowce-Niznéből a sárga, majd zöld jelzésen szintén másfél óra az út, de amennyiben túránkat variáljuk az Okraglica és a Sólyomkő meghódításával, akkor természetesen több.

Tarajka

Tarajka

Tarajka nem más, mint a Nagyszalóki-csúcs gerincének egy kiugró hegyfoka, vagyis taraja. Ide többféleképpen is feljuthatunk Ótátrafüredről. Sokan az 1909-ben épült Siklósvasúttal kapaszkodnak fel az 1285 méteren fekvő hegyfokra; a szerelvény közel 2 kilométeres pályáján 255 méteres szintkülönbséget küzd le, és mintegy 7 perc alatt siklik fel. A zöld jelzésen 45 perc alatt lehet felsétálni a Magisztrális út piros jelzése által is érintett Tarajkára.
A sikló végállomásánál száz évvel ezelőtt még csak egy szerény uzsonnázó-kioszk várta a kirándulókat, ma már elegáns “Sportszálló” áll a helyén. A teraszon el is fogyaszthajuk tízórainkat mielőtt tovább indulnánk magasabb céljaink felé. Mielőtt azonban engednénk a hegytömegek vonzásnak, érdemes egy röpke pillantást vetnünk visszafelé. Az ide vezető kocsiút utolsó kanyarjában áll ugyanis a Tátra nagy rajongója, és gyakori turistája, Szilágyi Dezső igazságügyminiszter emlékére felállított kioszk, amelyet a Kárpát Egyesület avatott fel még 1904-ben. A pihenőhely falát szebb időkben a névadó tudós domborműve díszítette, ám ma már csak hűlt helyét találjuk a medailonnak. Tarajkán sípálya is van, de legnépszerűbb téli látványossága a Jégtemplom, amelynek jégszobrászai minden évben más és más témát dolgoznak fel. A Jégtemplom ingyenesen látogatható novembertől áprilisig minden nap. Sokan fényképezkednek a 2,4 méteres, 350 kilogrammos medvével, Kuboval, amelytől azonban nem kell megijedni, mert vasból készült.

Itt van az Ótátrafüredről érkező Siklóvasút felső állomása, amit 1909-ben adtak át a nagyközönségnek. A vonat 8:30 és 19:30 között közlekedik, legfrissebb, svájci szintet közelítő árlistát a siklóvasút honlapján találunk. A vasút történetéről itt lehet többet megtudni.

Zsibó

A Wesselényi család ősi fészke Zsibó. Kastélyuk a város felett magasodik. A család életébe annyi tett sűrűsödött bele, hogy az egy külön történelem könyvet megérne. Elég, ha az idősebb Miklósra gondolunk, aki kultúra ápoló és író is volt egyben. Zabolátlan jellemének köszönhetően nevezték a zsibói bölénynek.

Ma már a blokkházak uralják Zsibó látképét, a református templom szinte eltörpül közöttük. Kertjében az árvízi hajós, ifjabb Wesselényi Miklós szobra hirdeti: Nunquam retro – nem hátrálunk.

Porolissum (Mojgrád)

A Meszesi kapu stratégiai fontosságát már az ókori rómaiak felismerték, amikor itt építették fel katonai erőd-városukat, Porolissumot.

Traianus, Marcus Aurelius, majd Hadrianus után hosszú, néma évszázadok következtek, mígnem romjain I. Géza királyunk fia, Álmos herceg apátságot alapított.

Zilah

Az erdélyi reformátusok központja volt egykor Zilah. De nevezetes iskolaváros hírében is állt. A 17. században alapított református kollégiuma ontotta magából a kiválóságokat. Közülük tán a legismertebb, Ady Endre, aki szoborba öntve tekint vissza egykori alma máterére.

A város legkiválóbb szülöttje Wesselényi Miklós, akinek főtéri szobra azt a pillanatot örökíti meg, amikor 1848-ban egy jobbágy vállára teszi a kezét, s azt mondja neki: Mi is szabadok vagyunk, ezentúl ti is szabadok lesztek.

Pusztavár

Zólyom első vára itt volt a Jávoros oldalában. A hatalmas kiterjedésű erődítmény romjaiban is tiszteletet parancsol. Közép-Európa legnagyobb várának tartják. A hagyomány szerint falai között halt meg 1095-ben Szent László király. Innen igazgatták a hatalmas területű zólyomi erdőispánságot, amit csak a 14. században osztottak fel négy vármegyévé.

A várban két királyunknak is fából faragott szobrot állítottak. Itt őrködik Zólyom felett a városnak kiváltságokat adó IV. Béla, fején a Szent Koronával.

Jutott egy szobor az „Árpád-ház utolsó aranyágacskájának,” III. Andrásnak is.

Garamszeg

Többek között a Polthári Soós, illetve Kürtössy család öröksége, a vízivár, amit a 15. században épített egy akkor még élő, természetes Garam-szigeten, Nógrád, Hont és Zólyom vármegyék alispánja, Polthári Soós János. Azt mondják, az alispán gyakori vendége volt a költő, Balassi Bálint.

Garamszeg még egy kastéllyal büszkélkedhet, a Géczy család udvarháza már 1775-ben épült.

Toronyai-hágó

A Toronyai-hágó fontos határátkelő hely volt az ezer éves magyar határon. Véres események tanúja volt, 1917. szeptember 17-én  itt törték be a cári csapatok, melyek egészen Ökörmezőig vonultak. Katonáink szűk egy hónapig tartották magukat. Ennek állít emléket az itt található katonai temető.